Ahogy Szauron és Szarumán tornyai is messze kimagaslanak Középfölde vidékéből, ugyanúgy magaslik ki a somogyi dombok közül a két pusztatorony: Somogyvámos és Ádánd.

Elpusztult települések egyetlen emlékei csupán, visszapillantás a dicső múltba, az Árpád-házi királyok izgalmas korába.

Nézzük meg közelebbről a két tornyot!

Somogyvámos

A somogyvámosi Pusztatorony talán az ismertebb, és jobban épen maradt emlék Fonyódtól egy macskaugrásra. Meghökkentő látvány, amikor először megpillantja az ember: ott egy hatalmas szántóföld, közel s távol sehol egy lélek, és ott magasodik egy templom.

Egyedülálló építési technikával készült, talán a Johanniták által a XII. század környékén. Egy templom, ami látta az Árpádokat, a törököket, és ki tudja, mennyi keresztelőt, esküvőt, csatát… És még ott áll most is egymagában. Nyolcszáz éves falakkal. Figyel most is. Ezúttal minket, akik lenyűgözve nézzük a tornyot. A sötét gerendákat. A szédítő magasságot. 

Egy furcsa legenda is kötődik a templomhoz: eszerint Koppány kisfiát, Kupát barbár módon befalazták a falakba (meg kéne kérdezni a sráctól az örök ifjúság titkát: majdnem kétszáz éven át gyereknek maradni, hogy megvárhassa, míg beépítik, azért nem semmi ;-))

Ha pedig felkeltette érdeklődésünket az Árpád-kor, feltétlenül látogassunk el a szomszédos Somogyvárra, ahol a Szent László Nemzeti Emlékhelyen alaposabban is megismerhetjük a kort, amikor ez a vidék pezsgő kulturális központja volt az országrésznek .

Ádánd

Második tornyunk Siófok vonzáskörzetébe tartozik, itt találjuk meg Ádánd települést, ahonnan földút vezet a megcélzott szántóföldre. Bár a templomrom itt is a semmi közepén található, a gps és a kihelyezett táblák segítségével egyszerűen nem tudjuk eltéveszteni az utat. Majdnem a romig tudunk autóval menni, bár gyanítom, esősebb időben meggyűlhet a bajunk a sárral.

a hetyei templomrom őrzői, a szarvasok

Valaha persze ez a hely sem a semmi közepe volt, hanem egy Hetye nevű település. Már 1082-ben megemlítették a veszprémi káptalan birtokai között, szóval a település igencsak régi. Temploma ennél azért később épült, körülbelül 1200 körülre becsülik a keletkezését. Még azt is tudjuk egy XIV. századi leírásból, hogy Szent János volt a védőszentje.

Aztán jött a török. S a falucskából és a templomból mindössze ennyi maradt.

Hetyei templomrom távolról

Ezért aztán a helybeliek Törökhagyásnak is nevezik.

Bár a templomból csak a tornya maradt meg, így is számos érdekességet megfigyelhetünk. Az egyik, hogy míg a két alsó szint román jegyeket mutat, addig a harmadik már inkább gótikus. Ikerablakait pedig befalazták. 

hetyei templomrom ikerablakai

Körülötte régebben temető volt, sokáig szomorú tanúi voltak ennek a kincskeresők rablógödrei. Pedig a romot 1888-ban Szabó István régész már feltárta, az ott talált patkók, edények, csatok és egy ezüst pénz a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. Aztán 2015-ben Ádánd település 750. évfordulójára rendbe tették a környéket, betemették a rablógödröket, és rézsűt alakítottak ki az esővíz elvezetésére a torony megóvásának érdekében.

hetyei templomrom ajto

Búcsút intünk tornyainknak, és újabb utakra indulunk.

És hogy merre?

Látnivalók Somogyvámos környékén

Látnivalók Ádánd környékén

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és megnézheted fotóimat is.  

Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.  Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!

könyv mockup