Egy ibolyaillatú kirándulás – a Siófok-töreki Tanösvény

Mi az első parkolónál tettük le az autót, és a hangulatos kapun áthaladva kezdtük meg a sétát.

A Siófok-töreki tanösvény legnagyobb része szabályos fasoron halad át, nincsenek emelkedők, lejtők, végig vízszintes talajon halad, ezért ha kismotorral nem is, de nagyobb kerekű terepbabakocsival a nagy része bejárható.

Útközben a tanösvény táblákon mutatja be a vizes élőhelyek jellegzetes növény- és állatvilágát.

Máshol sajnos hiányoznak a táblák, a meglevők közül sok erősen megfakult, még átlőtt táblát is találtunk, az eligazodás ezért nem könnyű, mi többször el is vesztettük a fonalat. Bár a tanösvény körútként szerepel a leírásban, inkább egy p betűt képzeljünk el, aminek gömbölyödő részét mi nem találtuk meg, így csak a száron közlekedtünk, igaz, folyamatos kitérőkkel. A 9 kilométeres táv így nálunk csak 8 kilométer lett. Egy kicsit el is szomorodtunk, hogy egy ilyen frekventált turistaközpont közelében,  mint amilyen Siófok, ennyire elhanyagolják a tanösvényt. Ahogy olvasom a Google értékeléseket, nyáron meg a gaz okoz problémát a felfedezőknek. Tényleg jobban kéne gondozni.

Ugyanakkor mi azért nagyon élveztük a sétát, hiszen megerőltetőnek semmiképp sem mondható, ráadásul így kora tavasszal tele van az erdő ibolyával, és óriási élmény az ibolyamezők tömény illata. És a tavasz többi hírnöke…

A kora tavaszi kirándulás további előnye, hogy jobban megfigyelhetőek a – még kopasz – fák között a madarak. Fenséges nagykócsag (vagy ahogy régen hívták: nemeskócsag), énekesmadarak tömege, sirály, csér és még egy titokzatos ragadozómadár. Ez utóbbinak először a fészkét pillantottuk meg, majd felrepült egy hatalmas barna madár. Talán egerészölyv lehetett, sajnos nem derült ki, már írtunk az MME-nek, megígérték, hogy rákérdeznek a helyi kollegáknál. Frissítjük a cikket, ha jön róla info. És találkoztunk széttépett madárral is. Szerencsére csak a tollaival. Ez is a terepi biológiaóra része…

Ha viszont belombosodnak a fák, akkor sem fogunk madárélmény nélkül maradni, hiszen egy magas löszfalon fecske- és gyurgyalag-fészkek tömegét lehet látni.

Van egyébként erdei pihenő, tavi pihenő, fahidacska, kilátó – igazi élmény a kisgyerekeknek, még ha egyik-másik kicsit leharcolt is.

És hát a gyerekek úgyis találnak ezer érdekességet: összenőtt fákat, taplógombát, rágcsálólyukat és a Cinege-patakot, ami a környék egyetlen, a Balatonba folyó élővize…

Összességében tehát érdemes megnézni a tanösvényt. Az ország túlsó részéről idejönni ezért persze nem éri meg, de ha Siófok környékén van az ember, kár lenne kihagyni.