Siófok többnyire a Balaton bulifővárosaként, nyüzsgő turistaközpontként él az emberek fejében. Pedig több olyan hely is van a közelben, ahol a csendesebb kikapcsolódásra vágyók is megtalálják céljukat. A Siófok-töreki tanösvény és a ságvári Képes-fa után ezúttal a hetyei templomrom az, amit ajánlunk.

Ez a templomrom méltatlanul ismeretlen, pedig mind kora, mind múltidéző szépsége, mind hangulata méltóvá teszi arra, hogy a sokkal népszerűbb somogyvámosi Pusztatorony társaként említsék.

A hetyei templomrom megközelítése

Siófoktól kb. 10 kilométerre találjuk Ádándot, innen földút vezet a szántóföldre. Bár a templomrom a semmi közepén található, a gps és a kihelyezett táblák segítségével egyszerűen nem tudjuk eltéveszteni az utat. Majdnem a romig tudunk autóval menni, bár gyanítom, esősebb időben meggyűlhet a bajunk a sárral.

Ha viszont van egy kis szerencsénk, akkor találkozunk a templom őrzőivel: a három őzzel. 🙂

a hetyei templomrom őrzői, a szarvasok

De hogy kerül a semmi közepére egy templomrom?

Valaha ez persze nem a semmi közepe volt, hanem egy Hetye nevű település. Már 1082-ben megemlítették a veszprémi káptalan birtokai között, szóval a település igencsak régi. Temploma ennél azért később épült, körülbelül 1200 körülre becsülik a keletkezését. Még azt is tudjuk egy XIV. századi leírásból, hogy Szent János volt a védőszentje.

Aztán jött a török. S a falucskából és a templomból mindössze ennyi maradt.

hetyei templomrom egeszben

Ezért aztán a helybeliek Törökhagyásnak is nevezik.

A torony

Bár a templomból csak a tornya maradt meg, így is számos érdekességet megfigyelhetünk.

Az egyik, hogy míg a két alsó szint román jegyeket mutat, addig a harmadik már inkább gótikus. Ikerablakait pedig befalazták. Vajon miért? Abban a magasságban milyen veszély fenyegethetett? Sajnos az internetes forrásokban erre nem találtam semmilyen magyarázatot, utalást.

hetyei templomrom ikerablakai

A torony aljába állva fölénk magasodik a roppant téglatorony. Egyszerre félelmetes és lenyűgöző, hogy ez a torony már 800 éve így áll. Rendíthetetlenül, megingathatatlanul. Ugyanakkor emléke is a folyamatosan változásoknak: innen is jól látszódnak a befalazott ablakok, kicsit lejjebb pedig az egykori gerendák nyomai.

Hetyei templomrom belülről

Ha pedig kilépünk a torony alól, ott vannak a templom falának maradványai is. Sajnos a történelem igencsak megviselte a templomot, tégláit el is hordták, szerencse, hogy legalább a torony megmaradt.

hetyei templomrom ajto

Körülötte régebben temető volt, sokáig szomorú tanúi voltak ennek a kincskeresők rablógödrei. Pedig a romot 1888-ban Szabó István régész már feltárta, az ott talált patkók, edények, csatok és egy ezüst pénz a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. Aztán 2015-ben Ádánd település 750. évfordulójára rendbe tették a környéket, betemették a rablógödröket, és rézsűt alakítottak ki az esővíz elvezetésére a torony megóvásának érdekében.

Búcsúzóul felnézünk a toronyra ismét, ami kívülről is fölénk magasodik. Innen jól látszódik a román kor emlékeként a szűk lőrés-ablak.

hetyei templomrom alulról

Távozóban pedig búcsút veszünk az őrzőktől is. 🙂

Mit érdemes még a hetyei templomrom közelében felfedezni?

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi  Facebook   vagy  Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.