Még mindig téma, hogy az emberek télen nem járnak a Balatonra, mert nem tudják, mit is lehetne csinálni. És meglepődve kérdezik tőlünk, mi mégis megyünk? Pedig higgyétek el, a tó ilyenkor is tartogat meglepetéseket, és egy egyszerű séta, egy gyönyörű naplemente, vagy a természet hangjai máris teljessé tehetnek egy napot!
Gyertek, mutatok nektek egy mesés fonyódligeti téli napot!
A Berek hangjai
Mindig meglepődöm, hogy ez a csendesnek hitt vidék mennyire nem az. Ahogy sétálunk, vadludak gágogása, apró madarak csivitelése és csiripelése töri meg a téli nyugalmat. Szinte érezni lehet a levegőben a természet lüktetését, még akkor is, ha a fák kopáran állnak, és a nád is téli álmát alussza.
De a Berek ilyenkor is tele van élettel, csak csendesebben, intimebben mutatja meg magát. S ha némán figyelve sétálunk átadva magunkat a lelassulásnak, halljuk, érezzük ezt a mindig élő világot. Surranások, zizzenések, csobbanások – a téli Berek hangjai…
A Fonyódligeti Látogatóközpont
Sétánk elvezet a Fonyódligeti Látógatóközpont mellett. Korábban már jártunk ott, azóta viszont fontos változások történtek, a karámok ugyanis megteltek élettel: magyar tarka szarvasmarha, birkák és parlagi szamarak legelnek ott.
Miért pont parlagi szamár? Nos, a magyar parlagi szamár őshonos, védett mezőgazdasági állatfajunk. Nem “csak úgy” legelésznek a látogatóközpont mellett: a Nemzeti Park leírása szerint ők a természetvédelmi kezelés fontos szereplői. A Berek területén a legelésükkel segítenek fenntartani a gyep szerkezetét, visszaszorítják a nem kívánatos gyomokat és cserjéket, így biztosítva az életteret a ritka növény- és madárfajoknak.
Gyakorlatilag ők a Berek “élő fűnyírói”, akik télen is kint vannak, és a vastag bundájukban remekül bírják a hideget.
Ami pedig a legcukibb része a téli sétának, az a rengeteg újszülött kisbárány. Bár kint röpködnek a mínuszok, az istállók környékén zajlik az élet. Ahogy ott ugrándoznak a szüleik mellett a friss szalmán, az ember szíve azonnal felmelegszik.
Ha pedig lesétálunk a partra, ott csodálhatjuk a téli Balaton ezernyi csodáját.
A nap koronája
Este pedig, mielőtt teljesen átfagynánk, leballagunk a partra. Télen a Balaton egészen más arcát mutatja. Nincs tömeg, nincs lángosszag, csak a végtelen víztükör, és az a hihetetlen narancssárga, lila és mélykék színjáték, amit a lemenő nap produkál a Badacsony sziluettje mögött.
Februárban járunk, s nagy örömünkre ilyenkor már a víz fölött megy le a nap. A megunhatatlan aranyhíd ott ragyog már a vízen.
Ilyenkor érti meg az ember, hogy a Balaton nem egy szezonális strand, hanem egy egész évben varázslatos csoda.
Ti szoktatok járni télen is a Balatonon?
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook Instagram vagy tiktok oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted további fotóimat is.
Vagy olvass bele valamelyik könyvembe, a balatoni mondákat és legendákat összegyűjtő Csodák tavába, vagy az apróbbaknak szóló meseregényeimbe, amiben két tündérke, Mina és Vidi ered balatoni rejtélyek nyomába, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése, vagy mi történt a vasszörnnyel.
Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is! Vagy ajándéknak is adhatod Balaton-rajongó kicsiknek, nagyoknak – kérheted névre szóló dedikációval is!
