Somogyvár egészen különleges hely. Ősmagyar emlékek, Koppány vezér nyomai és a pogány vallást kemény kézzel üldöző Szent László király emlékezete nemzeti emlékhellyel, fantasztikus látogatóközponttal, bencés apátsági romokkal egyaránt megtalálható. Valaha az ország központja volt pezsgő kulturális élettel, gazdasági csomóponttal. Ma elfeledett kis falu a gyönyörű, vadban gazdag somogyi erdők közepén. Mindenkinek látnia kellene, aki kicsit is fogékony a történelemre, őseink üzeneteire, mégis nagyon kevesen tudnak róla. Egy balatoni nyaralás alkalmával mindenkinek érdemes felkeresni múltunk e ma is lenyűgöző emlékét.

img_20180505_144543.jpg

A somogyvári látogatóközpontot már többször felkerestük, sosem tudjuk megunni, ezúttal azonban Koppány nyomába indultunk. Koppány vezér volt valaha Somogyország ura. Nem véletlenül hívták így, hiszen ország volt az országban, hatalmas területtel, erdőkkel, mocsarakkal. Kisfiam környezetismeret tanulmányai szerint mind a mai napig hazánk egyik legfontosabb éléskamrája. Koppány pedig mindezek ura, és mint Szent István ellen lázadó rokon, a pogány vallás iránt vonzódó magyarok romantikus hőse.

img_20180529_081243.jpg

A Nemzeti Emlékhelyről indultunk a kapott útbaigazítás alapján. Rögtön el is tévedtünk. Ez azonban cseppet sem szegte kedvünket, mert elképesztően romantikus ösvényen haladtunk régi, mégis szépen karbantartott parasztporták között. Kerítés egy szál sem, de mindenhol virágok, hangulatos kerekeskutak, bodzabokrok között haladtunk. Egy idő után egyre sűrűbb növényben gázoltunk, és a romantikát felváltotta a csaláncsípések miatti jajongás. Anyaaaaa, ez nagyon fáj!!!

Amikor már teljesen elkeseredtünk, hogy semmit sem találunk az eligazító sárga táblákból, amit látnunk kéne, és az ösvény is eltűnt a deréig érő csalánban, egyszercsak ott állt előttünk az emlékmű. Két fa oszlop között egy gyönyörű tarsolylemez.

img_20180529_081419.jpg

Az egyik oszlop a nőké: a csodaszarvas szimbóluma árulta ezt nekünk, aki a termékenység szimbóluma, hiszen segítségével találta meg Hunor és magyar a királylányokat, akiktől aztán a két nép eredt. Persze sokat segített a beazonosításban, hogy az oszlop hátsó felén szerepelt ősanyáink, Enéh és Emese neve is. 🙂 A másik oszlop a férfiaké: turulmadárral és ősapáink nevével. A tarsolylemez hátulján ott szerepelt az Árpádok családfája, ami alapján könnyen elmagyarázhattuk a gyerekeknek a családi viszályforrás okát.

img_20180529_081603.jpg

A sűrű növényzetben megtaláltuk Koppány kövét is, emléktáblával, rovásírással.

img_20180529_202748.jpg

Végül megkóstoltuk a Szentesica forrás vizét. Ennek régebben csodatévő hatást tulajdonítottak, mi azonban csak épp megkóstoltuk, nehogy aztán hasmenést okozó hatást tulajdoníthassunk neki. 🙂 A forrás ugyanis nem bugyog, ahogy azt elképzelné az ember, hanem egy kis medencében gyűjti vizét. Állítólag egyébként ennek vizében mosta le Szent István kardjáról Koppány vérét. Ezt a jelenetet a falu templomában is megtaláljuk freskó formájában és természetesen a Nemzeti Emlékhelyen is.

img_20180529_081807.jpg

Érdemes mindenkinek felkeresni ezt a gyönyörű helyet, magába szívni varázslatos hangulatát, felidézni őseink emlékét csodaszarvassal, vadászatra hívó kürtökkel, feláldozott fehér lóval, táltosokkal, Koppány vezérrel.

img_20180529_081927.jpg

Mit érdemes még a környéken felfedezni? 

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.