Először a tapolcai tavasbarlangban hallottunk az úrkúti őskarszt képződményéről mint Magyarországon teljesen egyedülálló geológiai csodáról, amit már 1951-ben védetté nyilvánítottak. Ezért már akkor elhatároztuk, hogy meglátogatjuk, mégis évek teltek el, mire végre idejutottunk.

Lehet itt rövidebb sétát, hosszabb túrát is tervezni, ezúttal egyéb halaszthatatlan elfoglaltságaink miatt mi a rövidebb sétánál maradtunk, így ezt tudom bemutatni.

Az úrkúti őskarszt megközelítése

Tihanyi programunk keretében látogattuk meg az őskarsztot Veszprém felől. A 8-as útról Herendnél tértünk le, majd Szentgál felől közelítettük meg Úrkútot. A gps valamilyen rejtélyes oknál fogva a Kossuth utcához irányított minket, ahol kicsinyke parkolóban már több autó sorakozott, és rövid, a nyári forróságban igen kellemes erdei séta után értünk el egy szépen kialakított pihenőhöz, ahol a lépcsők kezdődnek.

Ámde mint utólag kiderült, a gps kicsit becsapott, és a Tüzér utcánál indul a tanösvény egy szép fakapuval. Riglivel záródik, vagyis bármikor meglátogathatjuk a karsztot. A táblán a hivatalos nevét is olvashatjuk: Csárda-hegyi őskarszt.

Lépcsőkön az ősidőkbe

Hosszú falépcsők vezetnek a mélybe. Innentől több út mellett dönthetünk. Egyrészt lemehetünk a mélybe, másrészt körbe is járhatjuk a mélyedést, melyre több helyen is töbörként hivatkoznak, így ezentúl én is így fogom hívni. Bár a wiki szerint szinonimaként használható még a dolina, debrő és ponor kifejezés. De maradjunk inkább a töbörnél.

Először ereszkedjünk alá a lépcsőkön. Kellemes hűvös, párás mikroklíma fogad minket. Kicsit dzsungel-érzésünk van a nedves levegőtől, mohától, páfrányoktól. Mint megtudtuk, számos ritka növényfajt is találhatunk odalent.

Odalent még egy barlangra is rábukkantunk. 

Barlang lent a töbörben

Felnézni pedig egyszerre izgalmas és ijesztő. Hatalmas sziklafalak magasodnak fölénk. 

Akit egész pontosan érdekelnek a geológiai részletek, a neptuni telérek, hierlatz mészkövek, crinoideás iszapok, azoknak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonatkozó cikkét ajánlom. Tömören és velősen annyit, hogy a mangánércbányászatnak köszönhető az, hogy feltárták ezt a több mint 100 millió éves őskarsztot. Az akkor itt hullámzó tenger visszahúzódásakor kerültek napvilágra a mészkősziklák, amikben aztán az erózió alakított ki üregeket, töbröket. A később ismét visszatért tenger üledékeivel feltöltötte, majd az ércbányászat tárta fel ismét a korábbi felszínt.

Lenyűgöző látványt nyújtanak a fölénk magasodó sziklák, amikben az élesszemű látogató egykor élt tengeri állatok nyomait is felfedezheti.

Miután kigyönyörködtük magunkat a sziklákban, fent körbejártuk a hatalmas töbröt. Töbört?

 Lehet mégis a dolina szót kéne használni? 🙂

Fentről is fantasztikus a látvány, amikor éppen lelátunk a mélybe a buja növényzet között: a kígyózó lépcső kifejezetten festői, és akár egy Indiana Jones-filmben is képzelhetjük magunkat.

Összességében tehát egy nagyon kellemes, könnyű kaland az úrkúti őskarszt meglátogatása, egy-másfél órás kitérőt jelent, ha a környéken járunk.

Mit érdemes még az úrkúti őskarszt környékén felfedezni?

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi  Facebook   vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és megnézheted fotóimat is.  

Vagy olvass bele valamelyik könyvembe, a balatoni mondákat és legendákat összegyűjtő Csodák tavába, vagy az apróbbaknak szóló meseregényembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.  Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!