Ki ne hallott volna már a tapolcai tavasbarlang nyújtotta élményről?! De ki is próbáltátok már? Mi több ízben kipróbáltuk, és legutóbbi látogatásunkon élveztük a legjobban. El is mondom, miért.
Ki korán kel…
…üres barlangot lel! Ha ugyanis az ember rögtön nyitásra érkezik (értsd a pandémia utáni nyitás első szombatján 9 órára), akkor hatalmas élményben lesz része. Rajtunk kívül ugyanis mindössze két család indult el az idegenvezetésen. Először nem voltam túl lelkes, korábbi emlékem szerint a Látogatóközpont végigjárása a szükséges rossz kategóriába tartozott a csónakázás előtt. De vagy azért, mert most egy rendkívül lelkes fiatalember vezetett minket végig, vagy azért, mert olyan korba értek a gyerekek, hogy nem arra kellett figyelni, mihez nyúlnak, honnan esnek le, hanem ők is környezet- és földrajzismereteik bővítéseként fogták fel, és csillogó szemmel hallgatták, mindenesetre ezúttal nagyon élveztem a bemutatót. A karsztosodással, a barlang kialakulásával foglalkozik a kiállítás, és álcseppkőbarlangtól a lábaink alatt kutató barlangi búváron át a látványos moziig tényleg szuper volt.
A tapolcai tavasbarlang keletkezése
Nem akarok túl sokat spoilerezni, nehogy uncsi legyen a látogatóközpont, úgyhogy csak az alapokat osztanám meg. Réges-régen kialakult a mészkő, majd jöttek meleg vizek (a Malom-tónál futnak ugye ki a felszínre), meg hideg vizek, és ezek aztán jól kialakították a barlangrendszert. Aztán 1903-ban egy kútásás során felfedezték ezt a barlangrendszert, és külön érdekessége, hogy ez volt az első magyarországi barlang, ahol villanyvilágítás várta a turistákat.
A tapolcai tavasbarlang számokban
13,7 millió éves kőzet
100 ezer év alatt kialakult barlang
20 fokos víz
14,6 km feltárt szakasz
Na, de most már evezzünk!
Vagyis először még járjuk be a barlang szárazföldi részeit is (annál is inkább, mert akkor előreevez az előttünk lévő két család). Gyerekeknek ez is izgalmas, kicsit szaladgálni a barlangokban, megcsodálni a pocsolyákat, amiket elsőre észre sem vettünk. 🙂
És aztán irány a csónakok! Mi kettesével ültünk bele, bár korábbi emlékeim alapján, amikor tömeg van, akkor bizonyára mind a négyen egy csónakba kerültünk volna. Így viszont pompásan tudtuk fotózni a család másik csónakba került tagjait.
Fantasztikus élmény volt így a csónakázás, hogy egyes-egyedül voltunk a barlangban. Bemehettünk mindig kis holtág-félébe, ficakba, nem kergetett senki, így teljesen át tudtuk magunkat adni a felfedezés örömének.
Az ügyesen elhelyezett fények nagyon izgalmassá, látványossá teszik az egyébként mindössze 150 méteres szakaszt. Vannak tágabb barlangrészek (ez az eredeti barlang) és szűkebb folyosó (ez a körbecsónakázás érdekében mesterségesen kialakított rész).
Arra azonban fel kell készülni, hogy nekünk óriári szerencsénk volt ezzel, hogy rajtunk kívül alig voltak, a barlangban pedig már egyedül voltunk. Korábbi élményeink és mások beszámolói alapján nagyobb tömegben már nem ilyen izgalmas, akár csalódás is lehet a mindössze 150 méteres távolság. Nyáron volt rokonunk, aki még be sem jutott, annyira nagy volt a tömeg!
Mi azonban ismét egy feledhetetlen élménnyel gazdagodtunk. Főleg, hogy utána még Tapolcát is felfedeztünk a Nyomozz velünk játék keretében.
Mit érdemes még a tapolcai tavasbarlang közelében felfedezni?
- A salföldi pálos kolostor
- A szentbékkállai kőtenger
- A magyar Stonehenge (halápi tanösvény és az Ébredő Vulkán Szoborpark)
- A tapolcai Malom-tó
- A káptalantóti piac
- Csobánc vára
- A fülöpi templomrom (Révfülöp)
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted fotóimat is.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
