A Bakony elvarázsolt rengetegében van egy mesebeli vár. Az ember, ahogy közeledik, szinte várja, hogy lovagok robogjanak vele szemben. Esetleg egy sárkány kövesse őket. Persze ez többnyire mégsem történik meg, ennek ellenére sem éreztük magunkat csalódottnak a cseszneki vár látogatásakor. Irány hát, Csesznek!
A 82-es úton lehet megközelíteni a várat, és már az odavezető úton is lehengerli az embert a romantikus sziluett. Amikor pedig a parkolóban lerakjuk az autót, és elindulunk a felfelé vezető úton, muszáj megállás nélkül kattintgatni a fényképezőgéppel, telefonnal, mert minden pillanatban úgy érezzük, ez most még jobb és jobb szög és látvány lesz.
A belépő megfizetése után a fogadóépületben látványos térképek, emlékek fogadnak, és mindenki kap egy tájékoztatót a várról, aminek utolsó oldalán még játékra is hívnak. Ez igencsak népszerű lehet, mert a vár honlapján hónapról hónapra szép névsort publikálnak a szerencsés nyertesekkel, akik egyébként hűtőmágnest nyernek. Mi a kvízt most kihagytuk, és csak úgy simán indultunk felfedező utunkra.
A vár története
Csesznek a tatárjárás utáni várépítési láznak köszönheti létrejöttét, és hát lássuk be, Bána nembéli Jakab úrnak, IV. Béla királyunk kardhordozójának volt ízlése és stratégiai érzéke (már ha tényleg ő építette. Inkább csak sejtik, mint tudják a történészek). Remek helyen épült a vár, nem véletlen, hogy az idők folyamán sokaknak megfájdult rá a foga, így cserélgették egymás között nagyurak és királyok. Volt a vár a Csákoké, Károly Róberté, majd a Garaiakhoz került.
Ők aztán jó gazdaként jelentős bővítésbe kezdtek, és a várat tipikus lovagvárrá alakították: volt négyszögű és ötszögű torony, a szárnyak összekötésével zárt udvar, falszoros, felvonóhidas kapu. Ebben az időkben, a XV. században élte a vár virágkorát. Ehhez az időszakhoz szaftos pletyka is tartozik: Garai János felesége, Hedvig hercegnő megmérgezte férjét, akinek unokatestvérével, Szécsényi Miklóssal már férje életében is házasságtörő módon együtt élt. Ez aztán az intrikus asszonyka! De nem maradt büntetlenül a tett: Zsigmond király vagyonelkobzásra és életfogytiglani tömlöcre ítélte.
A török időkben aztán, főként Veszprém eleste után kulcsszerephez jutott Csesznek, stratégiai helyzete ekkor még inkább kiviláglott. Ekkor Wathay Lőrinc volt a várkapitány, akinek mellszobrát a várban meg is csodálhatjuk. A hős 1561-ben visszaverte a törököket. Erre aztán úgy gondolta, érdemes inni egyet. Kettőt. Sokat. És aztán erősen kapatos állapotban az a remek ötlete támadt, hogy elsüssön egy régi puskaporral töltött ágyút. Hiába tiltakozott a mellette álló pattantyús, Lőrincünk kikapta kezéből a fáklyát, és maga gyújtotta meg a kanócot. A felrobbanó ágyú mindkettőjükkel végzett. Mindez egyébként 1573-ban történt.
Más források szerint viszont a mellszobor fiát, Wathay Ferencet ábrázolja, aki a végvári vitézkedésen kívül költő is volt.
Ezek után is sokat gazdát cserélt a vár, volt a törököké is, jöttek kurucok, labancok, majd az Eszterházyaké lett a vár. Ők is újítgattak rajta, de aztán végül mégis inkább elhagyták, és lényegesen kényelmesebb rédei kastélyukba költöztek át. Hát, bármennyire is lenyűgözött a vár, azért maximálisan egyet tudok velük érteni. Annyira nem lehetett lakályos, no.
A vár vesztét mégsem közvetlenül ez okozta, hanem földrengés és tűzvész. Szerencsére aztán 1970-ben megállították a további romlást, és az azóta elvégzett újítások pazar látványossággá alakították a várat. Már csak a lenyűgöző panorámáért érdemes felkaptatni a várhoz. Jó időben még a Pannonhalmi Apátság épületét is lehet látni.
Bár jelenleg természetesen a vár zárva tart, de karantén utáni bakancslistánkra mindenképpen érdemes felírni!
Mit lehet még a környéken felfedezni?
- Séta a királynék városában: Veszprém
- Kolodko-szobrok Veszprémben
- A Veszprémi Állatkert
- A Bakony ékköve: Borostyán-kút Bakonybélben
- Gyilkos-tó a Bakonyban
- Kerteskő-szurdok
- Zirci Apátság és Arborétum
- Sobri Jóska Kalandpark
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted fotóimat is.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
