A Bakony hazánk egyik legelvarázsoltabb, legtitokzatosabb helye: betyároknak búvóhelyet adó rengeteg, remetéknek békét és elvonulást biztosító barlangok, mohos sziklák, szurdokok, patakok, vízesések, tavak – megannyi felfedezni való csoda túrázóknak! Ha viszont korunk, lábunk, szívünk vagy az aprónép nem tesz lehetővé komolyabb kirándulásokat, keressük fel a Bakony esszenciáját, a bakonybéli Borostyán-kutat!

img_20191013_155605.jpg

Bakonybél egy mindössze ezerkétszáz fős falu, de monostortól csillagdáig, szurdoktól tavacskáig minden megtalálható benne. Legszebb ékessége mégis talán a Borostyán-kút vagy más néven Szentkút. Vagy még esetleg Hármaskút.

A településről akár gyalog, akár autóval könnyen meg tudjuk közelíteni, mindössze egy kilométer. A parkolónál egy tábla fogadja a látogatót, melyből kiderül, ez a hely ősidők óta szent hely. Már a pogányok is áldozóhelyként használták, és ahogy megállunk a tónál, meg is értjük, miért.

img_20191013_153300.jpg

Azonnal rabul ejt a hely varázsa. A hatalmas fák alatt megbúvó tavacska, a sötét vízben tükröződő bájos kápolna önmagában is festői, és valami egészen különleges kisugárzással vonzza a látogatót arra, hogy leüljön a padok egyikére, és magába szívja a hely hangulatát. És rögtön megértjük a két szentet, Gellértet és a bakonybéli monostort alapító Günthert, hogy miért választották ezt a helyet remeteségük helyszínének.

img_20191013_153238.jpg

Ha aztán kinézelődtünk magunkat, sétára indulhatunk. A tavacskát három forrás táplálja, és kőmedencében gyűjtik a vizet. Benne lépőköveken tehetik próbára ügyességüket a gyerekek.  A medence falán Gellért domborműve idézi fel azt a hét esztendőt, amit a szent a bakonybéli remeteségben töltött. Láthatjuk mellette a szarvasborjút és a farkast, akik mellé szegődtek, és egymással békében élve kísérték őt az erdőben.

img_20191013_155531.jpg

Szent Gellértet ábrázolja a kápolna előtti szobor is. Ezúttal csak a szarvas bújik hozzá. A kőszobrot egy zirci szobrászművész, Opra Szabó István készítette. Gellért egyébként eredetileg a Szentföldre igyekezett, de a legenda szerint hajótörést szenvedett, majd látva a sok pogányt Magyarországon, úgy érezte, nem volt véletlen a hajótörés, és itt maradt. Szent István pedig felismerve páratlan tudását, műveltségét, fiának, Imrének nevelését bízta rá. Tekintve, hogy szerencsétlen sorsú királyfinkat is szentté avatták – Gellért jó mester lehetett. Amikor azonban Imre elérte a férfikort – 16 éves korában (elnézem ugrabugra kisfiamat, négy év múlva eléri a férfikort?! – muhaha) , és Gellért befejezettnek ítélte munkáját, hét éves remeteségbe vonult Bakonybélbe. Később István csanádi püspöknek nevezte ki, majd vértanúhalált halt – ugyebár a Gellérthegyen -, így többé nem tért vissza Bakonybélbe, emlékét azonban híven őrzik itt azóta is.

img_20191013_190133.jpg

A kápolna bal oldalán titokzatos kis ösvény vezet a magasba. Hova tart? – a gyerekek lázas izgalommal robognak fölfelé (bevallom, néha kicsit meghaladva egy szent hely megengedett zajszintjét, dehát olyan izgiiiiii).

maria.jpg

A lépcső tetején Lourdes-i Mária szobor áll. Állítólag a kis bemélyedés egy befalazott sziklahasadékot rejt, ami nem más, mint a remeték egykori lakóhelye. Legalábbis a legendák szerint. A rejtélyesség-faktor és izgalom csak fokozódik. Hűha! 🙂

maria2.jpg

Érdemes kicsit elidőzni itt a fák között, felfedezni az ösvényeket, barangolni a mohos sziklák, kidőlt fák között, megmászni azokat. A hatalmas kövek – mint óriások játszótere – hevernek szerteszét, például a színpad körül. Liánok, borostyánok futják be a faóriásokat – végtelenül romantikussá és sejtelmessé varázsolva a helyet.

img_20191013_154932.jpg

Ha viszont nem szeretünk sziklákon mászkálni, a kellemes sétautat is választhatjuk a hegy tetején álló kálváriához. A gyönyörű erdei úton a stációknak is különleges hangulata van.

img_20191013_153406.jpg

Fent a hegyen a kálvária gyerekkorom Árpád-házi legendáit idézte fel, amiket édesanyám olvasott fel: a sűrű erdőben egy tisztáson látomása támad a hősnek (királynak, leendő királynak, vitézek), s később oda kápolnát emeltet. Ennek a helynek is kicsit ódon, kicsit romantikus, kicsit misztikus hangulata volt. Szinte várja az ember, hogy látomása támadjon.

img_20191013_154500.jpg

Ha pedig visszatérünk a tóhoz, érdemes még elidőzni a partján. Ha késő délután felé járunk, a naplementét is megvárhatjuk, annál inkább átjár minket a szent hely varázsa.

img_20191013_153329.jpg

Mindenkinek szívből ajánljuk ezt a mesebeli helyet! Amiben egyébként az a legszuperebb, hogy csak egy Bakonybél és a Bakony csodái közül, amik öt kilométeren belül fekszenek. De ez már egy következő blogbejegyzés témája! 😉

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.