A Veszprémi Állatkert egy igazi csoda. Budapestiként többször jártunk a budapesti Állatkertben, és (lehet kicsit beképzelt pestiként, amiért ezúton is bocsánatot kérek) tartottunk tőle, hogy ezek után mennyi élményt tud nyújtani egy annál bizonyára kisebb állatkert. De talán az, hogy azóta többször is jártunk ott, bizonyítja, hogy bizony tud bőven.

A Gulya-domb

A Veszprémi Állatkert földrajzilag két részre tagolódik, az egyik a Fejes-völgy, a másik a Gulya-domb. Ez utóbbi ad helyet a hatalmas és nagyon látványos szavanna kifutónak.

A nagy füves rétet nézve jó érzés tölti el az embert, itt nem apró ketreckben szoronganak az állatok, hanem tágas terepen.

Bizony nem árt, hogy van a fényképezőgépen zoom, hogy ezt a festői zebrát kicsit közelebb hozzuk magunkhoz.

Az elefántoknál kedves jelenetnek lehettünk tanúi: az egyik elefánt a másik farkát fogva sétálgatott.

A parkot egyébként az országban harmadikként 1958-ban alapították, nevét Kittenberg Kálmán Afrika-kutatóról kapta, és a megnyitón özvegye is részt vett.

A Fejes-völgy

Az Állatkert számomra egyik legmegragadóbb tulajdonsága a természetközeliség, hogy ezen a részen gyakorlatilag egy erdei sétányon haladva fedezzük fel az állatokat.

Azért hozzátartozik a képhez, hogy ahhoz nagyjából nyitásra érdemes érkezni, hogy ennyire magányosan bandukoljunk.

A Fejes-völgyben kaptak helyet a nagymacskák, feketemedvék, vízimadarak, dzselada páviánok, teknős, ormányos medvék, madagaszkári félmajmok.

Séta a múltban

A Veszprémi Állatkert egyik szuper attrakciója a dinópark. Hiszen miért kéne egy állatkertnek leragadnia a jelennél, különösen, hogy leginkább az ovis korosztály odavan a dinókért?!

Több dinókiállításon jártunk már, de bizton állíthatom, hogy az egyik legklasszabb a Veszprémi Állatkert bemutatója. Itt is különleges hangulatba varázsol minket a természetközeliség.

Erdőben sétálva, dombok között megbújva, kanyarok után febukkanva lelünk rá az őshüllőkre.

Olyan apró részletek teszik még hangulatosabbá a helyet, mint egy aprócska, fák alatt megbúvó fészek.

Vagy egy korhadt fatörzsre leszálló – sajnos nem jegyeztem fel, milyen – repülő gyík.

A régészsátorban gyermekünk akár rá is bukkanhat egy “igazi” dinócsontvázra!

Sétánk közben néha szembesülünk vele, hogy nem a Kréta korban járunk, hanem egy gyönyörű városban, mert a fenyők között nem csak dinók lapulnak meg, hanem páratlan kilátás is.

Játszóterek

Az Állatkertben két nagy játszótér is várja a gyerekeket. Az egyik a Fejes-völgyi bejárathoz közeli Kölyökdzsungel játszóház, ami eső esetén is teljesértékűvé teszi programunkat. Ez legutóbbi látogatásunkkor zárva volt, ezért ott nem tudtam fotózni, de mindenkinek szívből ajánlom!

Igaz, csak a program végén, mert különben hajlamosak a gyerkőcök ott leragadni.

Hasonló a helyzet a szavanna játszótérrel, ami igazán stílusosan van berendezve.

Összességében szuper program a Veszprémi Állatkert, de természetesen érdemes érdeklődni, hogy mely részek vannak nyitva, télen gondolom, sok állat nem a nyári kifutón van.

Mit érdemes még a Veszprémi Állatkert környékén felfedezni?

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és megnézheted fotóimat is.  

Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.  Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!

könyv mockup