A Bakony, bár elsősorban mesés rengetegéről, szurdokairól, gyönyörű kirándulóhelyeiről nevezetes, a történelem- és kultúrarajongóknak sem okoz csalódást. Egyik ékköve ugyanis nem más, mint a háromszor is – gyakorlatilag a nulláról – feléledő Zirci Apátság és a hozzá tartozó Arborétum. Itt tettünk egy sétát. Íme Zirc
Látogatásunk egy bakonyi hosszú hétvége utolsó napján, vasárnap a mise után indult a bazilikában. Ez az épület kívülről klasszicista és barokk, belülről pedig barokk a stílusra jellemző oltárképekkel, díszítésekkel. Érdekessége, hogy főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. Hatalmas orgonája pedig minden ovis kislány álma, ugyanis gyönyörű rózsaszín. 🙂
De hogy is jött létre ez a csodaszép templom és egyáltalán az apátság? Lássuk csak!
Az Apátság története
A Zirci Apátságot III. Béla királyunk alapította 1182-ben, és egyike volt a középkorban alapított 18 magyar cisztercita monostornak. Első szerzetesei a rend leghíresebb és legnépesebb monostorából, Clairvaux-ból jöttek. A monostor legjelentősebb jövedelme a győri vám egyharmada volt, amit az alapító királytól kapott, és hamarosan egy falu is kialakult a hol bakonyinak, hol zircinek nevezett apátság mellett.
Az apátság a tatárjárást még csak-csak túlélte, de a törökök végképp betettek a szerzeteseknek. Később először a lilienfeldi apát próbálkozott az újraélesztéssel, vagyonokért megváltotta a birtokot, de miután az első magyar apátot megölték, valószínűleg portyázó törökök, elment a kedvük Zirctől, és egy sziléziai apátságnak adták át a jogokat, akik nagyobb fantáziát láttak a magyar rendházban. Ezzel elindult az apátság második élete.
A folyamatos építkezés és bővülés egyik fontos állomása volt, hogy a régi templom köveiből épített új templomot 1752-ben a veszprémi püspök felszentelte. 1798-ban, amikor a ciszterciek alapításának 700., a zirci apátság vélt alapításának 600. évfordulóját ünnepelték, már 28 szerzetes élt itt, közülük 11 magyarországi származású, de saját apátjuk nem volt. 1814-ben, a sziléziai ciszterciek feloszlatásával Zirc önállósodott, és végre saját, magyar apátot kapott. A jezsuiták 1773-ban történt feloszlatása után Zirc megkapta a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumot, majd Eger és Baja átvételével a magyarországi ciszterciek végül mintegy tanítórenddé alakultak. 1911-ben aztán Budán is alapítottak rendházat, de a központ továbbra is Zircen maradt itt tanították például a novíciusokat.
A kommunizmus idején a rendet feloszlatták, sokan börtönbe is kerültek, és csak 1990-ben tudott az apátság új életet kezdeni. Immár harmadszor.
Most, hogy megismertük az Apátság történetét a sokszori újraindulással, mi is induljunk újra el felfedező utunkra! Következő állomásunk a könyvtár. Ami egész egyszerűen lenyűgöző! Az első könyveket a török pusztítás után újraalapító sziléziai szerzetesek hozták, mára a ciszterciek szorgos gyűjtő-, védő-, javítómunkájának köszönhetően már 65.000 kötetet számol, ezzel egészen egyedülálló Magyarországon. Jelenleg egyébként már nem a szerzetesek, hanem a Nemzeti Könyvtár kezeli. Az idegenvezetés során egy csomót titkot megtudtunk, amit most nem szándékozok elspoilerezni, legyen elég annyi, hogy van itt titkos ajtó, asztalnak álcázott létra, nyomok a falon, csillagászati földgömb, és természetesen rengeteg-rengeteg könyv, amiből a kiállított példányok még alsós kislánykámnak is izgalmasnak bizonyultak.
A multifunkcionális asztal, mely kinyitva létráként is szolgál. Ki gondolná, hogy már abban az időben is számított a helytakarékosság? Vagy inkább az esztétikum? Kétségkívül szebb látvány egy ilyen gyönyörű intarziás asztal, mint egy ronda létra.
A kiállított könyveket úgy válogatták össze, hogy nagyon izgalmas legyen böngészgetni, hol a képeket, hol a széljegyzeteket, néhol magát a szöveget is. Nem kevésbé érdekes a polcon levő könyvek címeit bogarászni.
Az egyháztörténeti kiállítás a jelenkornak megfelelően interaktív volt, videókkal, tabletekkel és persze rengeteg gyönyörű kinccsel, de ez valahogy kevésbé volt izgalmas számunkra, még leginkább egy külön teremben található óriási goblen nyűgözte le családomat, ami aztán kislánykámnak a karácsonyra kapott cicás goblen hímzéséhez is új lendületet adott.
Arborétum
Annál nagyobb hatással volt viszont ránk az Arborétum. Ahogy hirdeti magáról, ez hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, angolkert stílusban épült, ennek megfelelően igazán izgalmas gyönyörű növények között kanyargó ösvényekkel, rejtekutakkal, fakülönlegességekkel, szobrokkal, patakkal, pavilonokkal.
A Bakony híres patakja, a Cuha, mely a romantikus Cuha-szurdokban talán a legszebb, itt is keresztülfolyik.
Ráadásul ez táplálja a már középkorban kialakított halastavat is.
Az Arborétum legöregebb fája, egy kb. 400 éves kocsányos tölgy, lenyűgöző méreteivel magasodik fölénk.
Az Arborétum egyébként a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában van. Jól csinálják, mert egyszerűen varázslatos!
Találunk királyszobrot is, Andrásét, kezében apátsággal.
És a régi templom nyomaira is rábukkanhatunk.
Összességében nagyon-nagy élményt jelent az Apátság és a hozzá kapcsolódó Arborétum. Igazi felüdülés Zirc. Mindenkinek jó szívvel ajánljuk az idelátogatást.
Mit érdemes még a környéken megnézni?
- Séta a királynék városában: Veszprém
- Kolodko-szobrok Veszprémben
- A Veszprémi Állatkert
- A Bakony ékköve: Borostyán-kút Bakonybélben
- Gyilkos-tó a Bakonyban
- Kerteskő-szurdok
- Cseszneki vár
- Sobri Jóska Kalandpark
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.