Középkori okirathamisítás, a nászéjszakák bora, Isten itt felejtett kalapja. Bár Somló vára kicsit odább található a Balatontól, de feltétlenül megér egy kirándulást, ha az északi parton nyaralunk, és pont nincs az az igazi strandidő. Balatonfüredről, vagy Badacsonytól mindössze egy órás autóút.
A Somló
A hegyről magáról szinte minden földrajzkönyv említést tesz, hiszen ez a tanúhegyek tipikus példája. Kitört a bazaltvulkán, majd a későbbi erózió a környéket jól lerombolta, de a kemény bazalttal nem bírt. Hát így magasodik ki a Kisalföldből “Isten itt felejtett kalapja.”
Somló vára megközelítése
A várat autóval a sárga jelzésen haladva tudjuk megközelíteni, majd autónkat egy csöppnyi parkolóban (korán érkezők előnyben :-)) hagyva, mintegy egy kilométert kell caplatnunk.
Útközben elérjük a Kitaibel Pálról elnevezett tanösvényt, így rengeteg érdekességgel gazdagodhatunk, míg elérjük a várat.
A kaptató elég meredek, maga Kinizsi Pál is megpihent egy kicsit, amikor először akarta megtekinteni új szerzeményét. Bivalyerős hősünk tekintélyes súllyal rendelkezett, így a kő igencsak megsüllyedt alatta. Kinizsi sziklájánál mi is megpihenhetünk egy csöppet. Kipróbálhatjuk, vajon alattunk is tovább formálódik-e a kő. 🙂
Ha pedig végre feljutottunk a kaptatón, teljes szépségében elénk tárul Somló vára.
A vár történelme
Az első vár keletkezésének ideje ismeretlen. Bár 1092-ből egy oklevél “castrum Somlyó” néven már említi, de ez hamis, ugyanis csak 1389-1390-ben készült és 1399-ben írták át. Ráadásul a “Somlyó” név is hibás, ez egyébként elég gyakran előfordul azóta is.
Szóval összességében a legvalószínűbb, hogy a tatárjárás után épült mint királyi vár.
Rengetegszer cserélt gazdát, közülük az egyik leghíresebb a már említett Kinizsi Pál volt, akinek maga Mátyás király adományozta a várat.
A vár Bakócz Tamás alatt élte fénykorát. Ekkor készülhettek a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a szép boltíves és tornyos kápolna.
Somló vára falai sokat láttak, alatta zajlott ugyanis például egy fontos csata a hódoltság idejéből, ami 3000 török katona halálával zárult, de fontos szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban is. Ezután azonban stratégiai szerepe teljesen megszűnt.
Jelenleg remek kirándulási célpontot jelent hangulatos várfalaival, fantasztikus panorámájával.
A nászéjszakák bora
A várról letekintve gyönyörködhetünk a híres borvidék szőlőiben.
A somlói bort a „Nászéjszakák borának” nevezik, ugyanis a monda szerint Mária Terézia elrendelte, hogy az uralkodóház tagjainak az esküvőn egy pohár somlóit kell elfogyasztaniuk férfiasságuk megőrzése és fiú utód nemzése érdekében. Ő maga is lefekvés előtt mindig ivott egy pohárral. Mint tudjuk, tizenhat gyermeke született.
A vár előtti információs táblán másik mondával is megismerkedhetünk, melyben a magyar várúr egyik vendége, egy indiai maharadzsa is a somlói bornak köszönheti visszanyert férfiasságát.
Bár ezek csak mondák, a több évszázados statisztika mégis 25%-kal több fiúgyermeket tart számon a Somló-hegyen az országos átlaghoz képest. Hoppá. 🙂
Rejtélyek Somló vára környékéről
Volt még egy különös ura a várnak, aki nem más, mint Liszti László. Ellentmondásos alak volt, hiszen 1653-ban megjelent, a mohácsi csatáról szóló kétkötetes verses krónikájával beírta nevét az irodalomtörténetbe. Ugyanakkor kicsapongásairól, ördöggel való cimborálásáról is sokan beszéltek, olyannyira, hogy az utókor sokáig azt hitte, két Liszti László is létezik, mert nem tudták elhinni, hogy a költő ilyen aljasságokra képes. Unokatestvére, Listi János azzal vádolta meg, hogy feleségét terhesség színlelésére vette rá, majd csalárd módon egy újszülött fiút csempészett az ágyába, s azt tartja törvényes utódjának. Bár ezt bizonyítani végül nem sikerült, a történetről Lipták Gábor is megemlékezik egy mondájában, amit én is feldolgoztam. Listi László zseniális módon fordította a maga hasznára a nép babonásságba vetett hitét. Ördögi könyveket másolt, éjszaka misét mondatott az akasztófa alatt, éjfélkor fazekakat ásott el a keresztúton, tele az ördög számára mindenféle étekkel, hogy ezért az ördög neki olyan erszényt adjon, amelyből soha nem fogy ki az arany – legalábbis ezt hitték. Végül azonban utolérte a végzet: 1661-ben hamis pénz veréséért pallos általi halálra ítéltetett, és összes javait elkobozták a király számára.
Ha Somlóról beszélünk nem szabad elfeledkeznünk a 2024 augusztusában talált páratlan régészeti leletről sem: egy szinte érintetlen, 3 ezer éves bronzkori arany nyakékről. Az ékszert egy agyagkorsó mélyén találták, amelyben különböző bronz ékszerek – karikák, pitykék, gyöngyök és spirálok – társaságában pihent évezredeken át.
Forrás:
- Somlói vár és a Kitaibel-tanösvény a Somló hegyen » Közel és távol
- Somló: Isten ittfelejtett kalapja – Agrofórum Online
- Somló :: Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái
- Listi László – Wikipédia
- 3000 évig szunnyadt méregdrága kincs a Balatonnál, előkerült a műtárgy | Promotions.hu
Somló vára után nézzünk még körbe Veszprém vármegyében
- Séta a királynék városában: Veszprém
- Kolodko-szobrok Veszprémben
- A Veszprémi Állatkert
- A Bakony ékköve: Borostyán-kút Bakonybélben
- Gyilkos-tó a Bakonyban
- Kerteskő-szurdok
- Cseszneki vár
- Zirci Apátság és Arborétum
- Sobri Jóska Kalandpark
- 1000 év egy faluban: Sóly
Vagy olvass izgalmas mondákat, meséket a Balaton környékéről
Olvass bele valamelyik könyvembe, a balatoni mondákat és legendákat összegyűjtő Csodák tavába, vagy az apróbbaknak szóló meseregényeimbe, amiben két tündérke, Mina és Vidi ered balatoni rejtélyek nyomába, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése, vagy mi történt a vasszörnnyel. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is! Vagy ajándéknak is adhatod Balaton-rajongó kicsiknek, nagyoknak!
