Napsütés, természetesen melegvíz, csobbanás – mindez októberben, amikor a határok le vannak zárva. Naná, hogy ez csakis a Hévízi-tó lehet.
Európa legnagyobb gyógytava egyszerűen mesés hely! A türkiz és sötétkék 50 árnyalata (megszámoltunk, pont annyi :-)), kék-lila-rózsaszín tündérrózsák, és a tudat, hogy helyenként majdnem 40 méternyi mélység van alattunk, egyszerre elvarázsolja az embert, és egy kicsit azért meg is borzongatja.
A fürdő
A Hévízi tóra nagy fürdőház épült (az elsőt egyébként Festeticsek építették), ahol érdemes úszógumikat bérelni. Mivel a tóban csak kapaszkodók vannak, ülőkék nem, ezért lényegesen kényelmesebben fürdőzhetünk ezek segítségével. Így egyszerűen lebeghetünk a vízen.
A tó mélysége 2-38 méter között változik, ami úszni nem tudóknak elég rémületes lehet. Mi nem vagyunk rémüldözős típusok, ezért nagyon élveztük. Van, ahol a lábunk leért az iszapig, van, ahol csak a tátongó mélység volt alattunk. Felfedezéseink során a középső nagy fürdőházat körbeúsztuk.
Nyáron egyébként a gyerekek számára is van külön medence, így kisgyerekekkel is remek program a fürdőzés. Ősszel azonban a gyerekmedence már nem használható, ezért csak nagyobbakkal érdemes bemenni.
A fürdőben van szaunarészleg is a Festetics Fürdőház épületében.
Tündérrózsák tava
A Hévízi-tó egyik elbűvölő jellegzetessége a mesés virágú tündérrózsa.
Eredetileg csak fehér tündérrózsa nőtt tavon. A tó vizét a Zalába és Balatonba elvezető Hévízi kifolyón most is csak ezt találunk, ez tehát az őshonos virág.
Egy akadémiai tanárnak, Dr. Lovassy Sándornak azonban az az ötlete támadt, hogy melegvízi változatok telepítésével próbálkozik. 1898-ban a kelet-indiai vörössel, az egyiptomi kékkel és egy amazonasival is próbálkozott, de csak a vörös maradt meg.
Ők viszont több árnyalatban is fellelhetők.
A virágok 1,5-2 méter mélységben kapaszkodnak meg az iszapban. Nagyon óvatosan közelítsük meg ezeket, mert védettek, és igen sérülékenyek! Legjobb, ha messziről egy jó minőségű kamerával tanulmányozzuk csak őket.
Egészen különleges élmény alulról nézni ezeket a varázslatos virágokat.
Legendák tava
A Hévízi-tó varázslatos világa mindenkit elbűvöl. Nem véletlen, hogy számos legendát ismerünk róla. Eredetét például Nagy Theodosius császárhoz kötik. A nagy uralkodó kisfiúként gyermekbénulásban szenvedett, ám keresztény dajkájának imája hatására Szűz Mária melegvízű gyógyforrást fakasztott. Ez gyűlt aztán össze tóvá. A legenda bővebben itt olvasható. Hasonlóan a római korban játszódik Dubius és Dubia története. A Valcumban (ma Fenékpuszta néven Keszthely része) élő idős házaspár női tagja, Dubia igazi házisárkány volt. Állandó zsörtölődésével megmérgezte Dubius életét. Az öregember azonban rájött, hogy kínzó fájdalmai miatt ilyen elviselhetetlen asszonya, és mivel megfigyelte, hogy beteg állatok új életre kelnek a Hévízi-tóban megfürödve, asszonyát is rávette erre. Dubia meggyógyult, és elbűvölő feleség lett hátralévő életükben.
Későbbi legendák is szólnak csodálatos gyógyulásokról, sőt törökverő varázserőről is. De szerintem a legszebb legenda a szépséges Pethő Kláráé.
A tó környéke is gyönyörű, hosszabb itt tartózkodás esetén sem fogunk unatkozni, számos sétautat próbálhatunk ki.
És persze a környék is bővelkedik a látnivalókban.
Mit érdemes még a környéken felfedezni?
Keszthely és környéke
- A keszthelyi Festetics kastély
- Fenékpuszta (Keszthely)
- Kis Balaton: Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten
- Rezi vára
- Szent Mihály kápolna Vonyarcvashegyen
- A zalaszántói Béke Sztúpa
- Bazaltuca és Vadlánlik a Keszthelyi hegységben
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted fotóimat is.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
