Egykor római település, később a bécsi udvar, majd a Festeticsek Európa-hírű lovasiskolája, ma düledező romok és egy madárgyűrűző állomás. Ez maradt az egykor szebb napokat látott Fenékpuszta hírnevéből.
Fenékpuszta Keszthelyhez tartozik, a Balatonszentgyörgyről Keszthely felé tartó, 71-es úton találjuk. A 400 éves kocsma után nem sokkal látunk egy Fenékpuszta táblát, ez után kell lekanyarodnunk balra. Egy gyönyörű fasorra jutunk, és érdemes már itt letenni autónkat, van is egy régi pihenőhely, padokkal, eligazító táblákkal. Rögtön az út elején találjuk a romok egyik felét.
Róma emléke
Fenékpuszta már az ősidőktől fogva lakott volt. Sőt a római időkben nagyon fontos szerepet is kapott, hiszen itt keresztezte egymást a Savariából (Szombathely) Sopianaeba (Pécsre) tartó út az Adriát az Aquincummal összekötő úttal. Ezért építették fel itt Valcum erődjét. Komoly erődítmény volt ez, még most is érezzük a robosztus falak erejét.
44 (!) torony őrizte, ezek egyikének romjait láthatjuk itt.
A romok másik – kevésbé katonás – fele a fasoron végighaladva, majd a kastély előtt jobbra kanyarodva található meg. A 3 hajós bazilika akár egy törikönyvbe is kerülhetne, olyan szépen tisztán kirajzolódnak a hajók, az oszlopok, a szentély.
Valcum pezsgő életét jelzi, hogy voltak itt raktárak, fürdő, reprezentatív és adminisztrációs épületek is. Ezek egyikének, a magtárnak romjai remekül látszódnak, ráadásul a neve is rendkívül horrorisztikus: horreum. Ez nagyon fog tetszeni a gyerekeknek. 🙂 Amúgy a rom is: remekül lehet ugrálni, mászkálni az oszlopok és falak között. Vagy rajtuk.
Fenékpuszta a római kor elmúltával sem veszített jelentőségéből. Sőt! Királyi székhely lett! A keleti gótok Thiudimer nevű királyának volt ízlése: Balaton, borvidék, erődített falak… Mi kell ennél több a boldogsághoz?! Mondjuk, hogy ne a népvándorlás idején éljen itt az ember. Jöttek ugyanis longobárdok, avarok, bizánciak, végül valószínűleg a honfoglaló magyarok pusztították el.
Festeticsek lovasiskolája
Ezután hosszú századokon át Csipkerózsika álmát aludta Fenékpuszta, mígnem a XVIII. század elején a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített itt. Ezt vásárolták meg tőlük a Festeticsek, és máris eljött Fenékpuszta újabb virágzása. A Festetics család itt épített fel egy kisebb kastélyt, istállót és gazdasági épületeket. A fenékpusztai ménes messze földön híres volt, Európa híres versenyistállóinak képviselői gyakran szálltak meg a kastélyban a Festetics család vendégeként.
A lótenyésztés egészen 1938-ig folytatódott az egykori birtokon. Ezután sajnos az enyészeté lett. Az egykor virágzó majorságból, kastélyból sajnos düledező épületegyüttes maradt csupán.
Azért a kastély büszke feliratát olvasva legalább a kölykök dőlni fognak a nevetéstől. 🙂
Persze azért így is van romantikája a helynek, nekünk mégis inkább csalódást és szomorúságot okozott az elhanyagoltság.
Ami viszont mind a mai napig nem veszített szépségéből, az a keszthelyi Festetics-kastélyt a fenékpusztai uradalommal összekötő allé.
A feketefenyőkből álló fasort az angol származású Hamilton Mária ültettette. A monacói herceg elvált felesége később Festetics Taszilóhoz ment feleségül, így került kis hazánkba, és mivel nagyon szeretett kocsizni, az a brilliáns ötlete támadt férjével, hogy egy alléval kösse össze a kastélyt és az angol telivérjeinek otthont adó fenékpusztai majorságot. Ráadásul, mivel Keszthely főutcáját Kossuth Lajosról nevezték el, a császárpárti Fetetics herceg juszt sem akarta használni, ezért még fontosabb szerephez jutott az allé. És mi ezt csak értékelni tudjuk. 🙂
Madarak…
Bár Fenékpuszta dicsősége már a múlté, van viszont egy része, ami mind a mai napig virágzik: ez pedig nem más, mint a madárgyűrűzú állomás. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által 1985 óta működtetett helyen madárgyűrűzéssel, madármentéssel is foglalkoznak, de találunk itt kilátót, tanösvényt is.
Aki Keszthely környékén jár, annak mindenképpen érdemes szerintem egy félórás kitérőt tenni Fenékpuszta felé. Madárgyűrűzések idején pedig még több időt célszerű rászánni.
Mit érdemes még megnézni Fenékpuszta környéken?
- A keszthelyi Festetics-kastély
- Kis Balaton: Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten
- Rezi vára
- A Hévízi-tó
- Hévíz a tavon túl
- Szent Mihály kápolna Vonyarcvashegyen
- A zalaszántói Béke Sztúpa
- Bazaltuca és Vadlánlik a Keszthelyi hegységben
- Csillagvár – a romantikus történelem a Balaton csücskében
- Kányavár-sziget – tanösvény a Kis-Balatonon
- Kápolnapusztai bivalyrezervátum
- Buddhista csend Balatonkeresztúron
- A balatonberényi Csicsergő-sziget
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted fotóimat is.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
