A Balaton varázslatos vidéke a néphagyományok szerint számos mesebeli lénynek adott otthont. Éltek itt törpék, óriások, sellők, királylányok, szirénekhez hasonló vadleányok – balatoni legendás lények nyomában indultunk el.
1. Sárkánylik a Szent György-hegyen
A Szent György-hegy a balatoni tanúhegyek királya, Magyarországon egyedülálló jégbarlanggal, bazaltorgonákkal, festői kápolnákkal és természetesen páratlan panorámával a Balatonra. Figyelmünket azonban most a jégbarlangra összpontosítjuk, hiszen az első a balatoni legendás lények között itt lakott. Geológiailag egyébként merőben tévedés az elnevezés, hiszen nem jég, hanem bazalt alkotja falát, vagyis nem jégbarlang, hanem jegesbarlang. Repedéseiben ugyanis megmarad a hideg levegő, és akár húsz fokkal is hidegebb lehet, mint a környezete. De minket most úgysem a geológia érdekel, hanem a neve: Sárkánylik. És miért Sárkánylik? Köztudomású, hogy korábban itt egy sárkány lakott. Sorsáról több legenda is szól, egyesek szerint megjavult és megszerette az embereket, mások szerint viszont velejéig gonosz maradt élete végéig, amikor is Szent György végzett vele.
2. Haláp, az óriások hegye
Hatalmas tavunkat több monda is az óriásoknak tulajdonítja – bizonyára méretei miatt. Az egyik ilyen legenda az utolsó óriás és leánya, Balaton és Haláp története. A történet szerint az utolsó óriáslány, amikor elhagyta barátnője, Csilla, kilátástalanságában és szörnyű magányában egy magas hegyről a mélybe vetette magát. Édesapja méltó sírt akart állítani, és eközben magára rántotta a Badacsonyt, viszont felnyitott egy forrást, ami megtöltötte a mellette álló síkságot. Így született a Balaton. Nevét az apáról kapta, míg a hegy, ahonnan lánya levetette magát, a Halápról.
A Haláp hegy egyébként névadójához hasonlóan eléggé tragikus véget ért: bazaltcsúcsát egyszerűen lebányászták. A lefejezett hegy viszont fantasztikus látnivaló a 2019-ben megnyitott tanösvénnyel és az Ébredő Vulkán Szoborpark monumentális alkotásaival.
3. A badacsonyi hableány
Ha azt gondoljátok, hogy hableányok, sellők csak a tengerekben éltek, hát nagyon tévedtek. A Balatonban is voltak.
Mégpedig akkor, amikor a Badacsony még fortyogó vulkán volt. A tűzhányó ura magányosan élt ott, s a forró lángok között edzette, kalapálta messze földön híres fegyvereit. Egy alkalommal kiült egy bércre, s ahogy nézte a Balaton zöld vizét, egyszercsak megpillantott egy gyönyörű leányt a vízben fürdőzve. Ahogy nézte, szíve lángra gyúlt, s forróbb volt, mint saját tűzhányója. Végül nem bírta tovább, s a bérc oldaláról elkezdte hívni, csalogatni magához szerelmét. A leány a hívására fel is bukkant a vízből, s hősünk csak ekkor vette észre, hogy nem emberi lény, hanem egy sellő. A hableány ekkor megrázta arany haját, rámosolygott, majd eltűnt a habok között. A tűzhányó urát addigra teljesen megbabonázta, és gondolkodás nélkül utána vetette magát. A hatalmas csobbanástól pedig kialudt a vulkán.
A hableány emlékét a mai napig őrzi a badacsonyi vasútállomás környékének neve, és a legendás Hableány étterem.
4. Tihany, a mesebeli királylány otthona
A tihanyi visszhang történetének több változata is ismert, számos irodalmi mű szól róla. E szerint élt réges-régen a Balaton partján egy szépséges királyleány, akit Tihanynak hívtak. Minden áldott nap lehajtotta aranyszőrű kecskenyáját a partra (mint minden normális királylány :-)), és énekelt. De olyan gyönyörű hangja volt, hogy amikor énekelt, megálltak az óriások, abbahagyták munkájukat a bányában a törpék, és csak hallgatták. De amilyen szép volt Tihany, olyan fösvény is! Egy idő után elhatározta, hogy nem énekel csak úgy, ingyen, fizessen érte, aki hallani akarja!
Történt egyszer, hogy a Balaton fia megbetegedett, és kérte apját, hogy hívja Tihanyt énekelni, hogy meggyógyuljon. De Tihany csak addig énekelt, amíg Balaton fizetett, és amikor kifogytak a kincsei, elhallgatott. A fiú pedig meghalt. Szörnyű haragra gerjedt ekkor Balaton, rettenetes vihart támasztott, ami az aranyszőrű kecskenyájat besodorta a vízbe (innentől találunk kecskekörmöt a parton), Tihanyra pedig ráomlasztotta a barlangot, és azt az átkot mondta rá, hogy tizenháromszor kelljen elismételnie mindenki szavát. Így született a tihanyi visszhang.
A Tihanyi echo szobrát Borsos Miklós alkotta.
5. Balatoni szirének a Vadlánliknál
A legendák szerint egykor vad leányok laktak a Kovácsi-hegyen. A lányok az erdő sűrűjében bújkáltak, bogyókon, madártojáson, gyümölcsökön éltek és barlangban húzták meg magukat, innen ered a Vadlánlik neve. Néha azonban lehetett látni őket a Pad-kő szikláin sütkérezve a napon. Ruhájuk nem volt, csak derekukon egy kendő, keblüket csupán aranyhajuk fedte. Éneküket azonban sokan hallották, ami olyan gyönyörű, olyan édes volt, hogy nem egy legény indult már el megkeresni őket. Nem tértek vissza sohasem. Mondják, a Szerelem-dombra csábították áldozataikat, és leginkább a halászlegényekben lelték kedvüket…
Ma a Vadlánlikat Nagygörbő vagy Vindornyaszőlős felől közelíthetjük meg – a Buruczki Ferenc tanösvényen sétálva. Nem csak a Vadlánlikat láthatjuk azonban, hanem a Zala megye egyik csodájaként számon tartott Bazalt utcát is.
Sajnos mi éneket nem hallottunk, és szőke leányt sem láttuk. Igaz, nem is vizsgáltuk át alaposan a Bazalt utca összes rejtekét 🙂
Ha tetszett, amit olvastál a balatoni legendás lények felsorolásánál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
