Társalkotója lehetek egy művészeti kiállításnak. Mármint én? Ez hogy lehet? Nagyon izgatott ez a felhívás. Mindez ráadásul a Balaton partján van egy gőzhajón – és nem egy európai nagyváros menő és persze méregdrága múzeumában. Elindultunk hát, hogy felfedezzük magunknak ezt a szokatlan párosítást. Íme a balatonboglári Csavargőzös!
Belépés a múzeumba
Egy esős áprilisi szombaton tekertünk át Fonyódról Boglárra, hogy megnézzük a Csavargőzös kiállítását. Bár a Google szerint nyitva volt, egy lezárt lánc fogadott minket. A gyerekek annyira elszontyolódtak, hogy rögtön felhívtam a honlapjukon talált számot, hogy mikor vannak nyitva. Ekkor megtudtam, hogy ilyenkor még inkább csak csoportoknak nyitnak ki, de amikor viszont a felvilágosítást adó úriember tudta meg, hogy ott vagyunk a hajónál, pár perc türelmet kért. Rögtön el is szégyelltem magam, hogy miattunk kinyitja a hajót, de őszintén szólva végtelenül boldogok voltunk. És boldogságunk ezután csak nőtt. 🙂
Az első a Balatonon
A csavargőzös érdekessége, hogy száznegyven éves, és az első hajócsavaros gőzös volt a Balatonon, előtte nagy lapátkerekes hajók jártak csak ott. Viharos története során szállított embereket, volt postahajó Boglár és Révfülöp között, majd a Dunára került vontatóhajóként, járt Ausztriában is. Aztán irány vissza a Balatonra, leégett, végül múzeummá alakították.
Maga a múzeum rész a mai interaktív kiállítások mellett elsőre nem tűnt túl izgalmasnak, de idegenvezetőnk előadása mégis azzá varázsolta. Megtudtunk érdekességeket a hajó és általában a balatoni hajózás múltjáról, a gyerekek megtekerhették a hajócsavart, ami direkt gyerekbaráttá lett alakítva (máskülönben csak egy felnőtt tudná megtekerni), megcsodálhattuk a hatalmas kőedényt, ami a korabeli vízfertőtlenítést jelentette (a kő porózus anyagán átszivárgott víz elvileg már tiszta, így lehet inni, meg főzni vele).
Jelenleg pénzérmegyűjtéssel foglalkozó kisfiamat lenyűgözték a postahajó időszakban kiadott, és mára – állítólag hatalmas vagyonokat érő – postabélyegek. Mármint a másolatuk, persze. 🙂
Fent a kapitányi fülkében a gyerekek kedvükre csavargathatták a kormánykereket, aminek rettentő zaja persze már nem funkcionális, pusztán szórakoztató eleme a hajónak.
1000 hajó…
Ezek után bementünk a kiállítótérbe, hiszen valójában ezért jöttünk, azt nem is tudtuk, hogy ezen kívül is lesz látnivaló. A kiállítás – melynek társalkotói lehetünk – a gyerekjátszó részben van. Ahol egyébként lehetőség van kirakózni, rajzolni, ismerkedni a hajózással.
De térjünk rá a kiállításra! Sörös Rita szobrászművész Regatta című installációja 1000 kis fémhajóból állt. És hogy lehetünk a társalkotói? Ha hajtogatunk a kapott ipari fóliából egy kishajót, kicserélhetjük az egyik hajóval. Amíg a készlet tart! Így a kiállítás is folyton változik, mi pedig alkotói vagyunk ennek a folyamatosan alakuló műnek. Ha pedig elfogynak az eredeti hajók… na, de ez legyen inkább meglepetés! Annyit azért elárulok, hogy a társalkotókat is meghívják majd a záróünnepségre. Már persze azokat, akik megadták elérhetőségüket. Naná, hogy mi megadtuk! Már most alig várjuk!
Addig is még biztos visszanézünk, és kávézunk egyet a szomszédos, pazar panorámával bíró Bárka kávézóban. Közben pedig bízunk benne, hogy minél hamarabb lecserélődik az 1000 kishajó, hogy megláthassuk a végeredményt – aminek kishajóink révén mi is társalkotói vagyunk. 🙂
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomElutasítomAdatvédelmi irányelvek