Barátnőm hároméves kisfia rajong a vonatokért. A nyár derekán kinéztem hát a közeli balatonfenyvesi kisvasutat, hogy milyen jó kis program lesz.
Mivel Fenyves 10 kilométeren belül van, a bicikli túra mellett döntöttünk (mondjuk, elég hülye ötlet volt ez 35 fokban), és felpattantunk bringáinkra. Fenyvesen aztán nem könnyen találtuk meg a kisvasút végállomását, valamiért jobban hittünk az útjelző tábláknak, mint az elfogyott mobilnet miatt csak emlékeinkben élő Google térképnek, de azért megoldottuk a problémát. A lényeg, hogy a nagyvasút és a kisvasút nem egy helyen áll meg – tudtuk meg, miután türelmesen kivártuk a MÁV állomáson, hogy előttünk kiállítsanak egy ÁFA-s számlát egy gyerektábornak.
A kisvasút végállomásán aztán leláncoltuk a biciklitárolóhoz bringáinkat, s felpattantunk a vonat nyitott kocsijára. A leírás szerint fantasztikus állatvilágot láthatunk, hiszen a sínek végig a Nagyberek (lásd Fekete István Tüskevár című regényét) mellett visznek.
No, hát fantasztikus állatvilágot nem láttunk, de azért akadt egy-két fácán, egy víztorony tetején megépített gólyafészek két álldogáló gólyával, illetve pár legelésző kérődző. Ráadásul még eléggé az út elején valaki egy fa háromszög-elágazásából egy fehér fűrész-alakú fémdarabbal nyitott dinószájat alkotott, ami teljesen lenyűgözte a gyerekeket.
A táj egyébként gyönyörű volt, erdők, csatornák, szántóföldek váltották egymást, de azért ez a gyerekeket kevésbé hozza lázba, lássuk be, no.
Amikor aztán megérkeztünk Somogyszentpálra, némi meglepetés ért, ugyanis a vasút szó nélkül megállt a nagy semmi közepén, és csak miután egyre többen szállingóztak le a kocsiról, döbbentünk rá, hogy ez bizony háromnegyedórás zötykölődésünk célja. Mi is lekászálódtunk hát. Ámde egy szederbokron kívül lényegében semmit sem találtunk, arról is lelegelték már az elérhető magasságban levő szedreket a korábbi vonatozók. No, persze nagyobbjainkat ez nem zavarta, egymás vállára állva ettek azért bőséggel. A legkisebb miatt nem mertünk belevágni nagyobb túrába, hogy például besétáljunk a faluba, mert 20 perccel később indult vissza a vonat. Így hát ott álldogáltunk 35 fokban, és megcsodáltuk, ahogy a mozdony egy másik sín és a váltó segítségével menetiránynak megfelelően helyezkedik el. Ez persze a kisebbek számára, akik még nem láttak ilyet, óriási élmény!
Összességében jó kis kaland volt az egész, bár főleg a vasútrajongó kicsiknek érdekes, és lehetőleg ne 35 fokban vágjunk neki! 🙂
Szerintem az őszi szünetben mi is nekivágunk még egyszer, talán most több állatot látunk a lehullott lomboknak köszönhetően. Vagy inkább a mesztegnyői kisvasútat próbáljuk ki? Szerintetek? Valaki kipróbálta már?
Mit érdemes még megnézni a környéken?
Fonyód és környéke
- Fonyód – az örök szerelem városa
- 5+1 varázslatos kilátó Fonyódon
- A Kripta Villa
- Bélatelepi strand (Fonyód)
- Árpád-part (Fonyódliget)
- A fonyódi kőpadok
- A Panoráma sétány télen
- A fonyódi piac
Balatonfenyves és a Berek
A nyugati medence vége
- Csillagvár – a romantikus történelem a Balaton csücskében
- Kányavár-sziget – tanösvény a Kis-Balatonon
- Kápolnapusztai bivalyrezervátum
- Buddhista csend Balatonkeresztúron
- A balatonberényi Csicsergő-sziget
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.