A Balaton-felvidék minden hegye egy külön világ, egy külön csoda. Nincs ez másképp Csobánc hegyével sem. Mesebeli túrán vettünk részt zöldellő fák között, elhagyatott romtemplom, szőlők között, hogy felérjünk a várhoz, ahonnan elképesztő panoráma nyílik. Íme a beszámoló túránkról!

Túra a Csobánc hegyére

Régóta vágytam már a Csobáncot megmászni, és egy kissé felhős áprilisi napon útnak indultunk. Jó szokásunk híven persze korán, így elsőként parkoltunk le Gyulakeszi határában a várhoz tartozó parkolónál (gps-szel könnyen megtalálható). Majd nekiindultunk a zöld jelzésen felfelé a várnak.

Nemsokára egy útelágazáshoz értünk, ahol a gyümölcsfák előtt álló kereszt, háttérben a festői heggyel rögtön megállásra és némi fotózásra késztetett. Itt mi balra indultunk el a Kirándulástippek leírása alapján.

Szőlők között vezető festői szépségű utunkon nemsokára elérünk a Rossztemplomhoz. Ez a XIII. század környékén épülhetett, és az azóta elnéptelenedett Csobáncszög falu temploma volt. Egykori félköríves szentélye eltűnt, valójában semmi templom-jellege nincs. Mi először azt hittük, egy présház a sok közül.

Csobánc Rossztemplom

Utunk folyton folyvást megállásra kényszerít a fantasztikus panoráma miatt, ezért viszonylag lassan értünk fel a tetőre, ahol wow élményünk csak fokozódott. A hatalmas zöldellő fennsíkon magasodik a vár komor tömbje.

Csobánc vára

Csobánc várának története

A várat először a XIII. században említik, ekkor épülhetett. A Gyulaffy család tulajdonában volt, és részben legendás várkapitánya, Gyulaffy Lászlónak köszönhetően a törökök sosem tudták bevenni (ennek is köszönhető, hogy a Rossztemplom faluja, Csobáncszög oly sok másik településhez képest nem néptelenedett el a török időkben).

Újabb rövidke tündöklése a kuruc korban volt: Szász Márton hadnagy vezetésével egy körülbelül 30 fős helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védekeztek sikerrel az ezerfős labanc sereg ellen. Ennek emléktábláját meg is találjuk a vár falán. A dicső csatát szomorú vég követte, hiszen a szabadságharcot leverték, a várat felrobbantották. Erről az időszakról szép legenda szól.

Csobánc boltív

A fennsík kiválóan alkalmas rohangálásra, bújócskázásra, közben pedig a szülők számára egy kis szusszanásnyi ámulásra. Mert a fennsíkról káprázatos a kilátás. Érdemes leülni a külső várfalakra, és magunkba szívni a hely nyugalmát, kisugárzását.

Kilátás a Csobáncról

Nehéz továbbindulni, annyira fogva tart a hely varázsa. Csak nézzük a lobogót, ahogy a friss tavaszi szellőben táncol, és beszívjuk a vadvirágok mézillatát.

csobánc lobogó

A visszaút Szent Donát kápolnával

Amikor végre összeszedtük magukat, elindultunk – továbbra is a Kirándulástippek útvonaljavaslatát követve – a kék jelzésen. Miközben azon örvendeztünk, hogy nem felfelé tartunk a meredeken, és sajnáltuk az erősen kipirult és lihegő szembejövőket, csak csodáltuk a gyönyörű erdei utat.

Kisvártatva elértük a Szent Donát kápolna bájos épületét. Szent Donát a szőlő és bor védőszentje, ezért a Balaton környékén több helyen is találkozunk kis Szent Donát-kápolnákkal.

csobánc szent donát

Bár déli partiként a lellei Kishegyen lévő az abszolút kedvenc, be kell látnom, hogy a várral a háta mögött, orgonabokrok közé bújt kőkeresztjével a csobánci is igen festői.

Csobánc Szent Donát

Ezután még útba ejtettük a Papsapka köveket és Kőmagast, ami a Balaton-felvidéken számos helyen fellelhető kőtengerek egyike, majd visszatértünk autónkhoz, és Tapolca felé vettük az iránt. De erről bővebben egy másik blogbejegyzésben olvashattok. 😉

Mit érdemes még Csobánc környékén felkeresni?

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és megnézheted fotóimat is.  

Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.  Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!

könyv mockup