Róma városát a hagyomány szerint Kr.e. 753. április 21-én alapította meg a két testvér, Romulus és Remus. Ezen a szép évfordulón (ha jól számolom kereken 2776 év) emlékezzünk hát a Balaton partján meg az egykori világbirodalomról, melyet természetesen ugyanúgy nem hagyott hidegen a Pelso szépsége, mint minket! Villák, városok, erődítmények sorakoztak a környéken, és még császárnék is látogattak ide. Természetesen mindez a mondákban is tükröződik. Jöjjene hát balatoni mesék a római korból! Egészen pontosan 5 történet…
1. Flavius mondája
Flavius Theodosius I. Valentinianus császár nagy hadvezére volt. Ám hiába volt nagyszerű katona, légiók dicsőséges vezetője, ha kisfia, a kis Flavius súlyosan beteg volt. Egy alkalommal azonban azt hallotta az apa, hogy messze Rómától, a Pelsóhoz közel van egy mocsár, ahol sokan meggyógyultak már. Ezért vállalva családjával a nehéz utat, Pannoniába utaztak.
igen ám, de a kisfiú ekkor sem gyógyult meg. Erre aztán keresztény dakjája Máriához imádkozott, hogy gyógyítsa meg a rá bízott gyermeket. Mária pedig csodálatos forrást fakasztott a mocsárnál. A kis Flavius meggyógyult, és nagy Theodosius néven a Római birodalom császára lett.
A hévízi tó pedig azóta is várja a gyógyulni vágyókat.
Érdekel a történet? Itt bővebben is elolvashatod.
2. Dubius és Dubia
Hévízhez kötődik következő történetünk. Valcumban (ma Fenékuszta néven Keszthely mellett található) élt Dubius és Dubia, az öreg római írnok és házsártos felesége.
Dubia azonban csak rettenetes fájdalmai miatt volt házsártos, és tette veszekedéseivel pokollá ura életét. S amikor Dubius rávette, hogy fürödjön párszor a hévízi tóban, megtörtént a csoda: Dubia meggyógyult, s ismét békében és szeretetben élt újra az idős házaspár.
A happy endes sztori itt olvasható részletesebben.
3. Prisca és a füredi savanyúvíz
Priscáról, Diocletianus császár feleségéről először egyik kedvencemben, Móra Ferenc Aranykoporsó című regényében olvastam. Akkor még nem is tudtam, hogy ahogy én nagy Balaton-rajongó lettem, ő is az lett.
Történt ugyanis, hogy a lányát, Valeriát, száműzték a Balatonhoz. Egészen pontosan Tihanyba, ami akkor Valeria provinciában volt (férje adta neki ezt a nevet). Prisca pedig meglátogatta a lányát, ám igencsak gyengélkedett akkoriban. Valeria azonban füredi savanyúvizet hozatott neki, amitől Prisca meggyógyult!
A történetet itt olvashatod bővebben.
4. A Szamárkő legendája
Bár nem igazán rómaiakról szól, időben mégis ide tartozik ez a szép Krisztus-legenda.
Krisztus urunk több ízben is ellátogatott szeretett tavunkhoz, először akkor, amikor szüleivel Betlehemből Egyiptomba menekült, vándorlásaik során elvetődtek Zamárdiba is (előttünk van a térkép, ugye? Betlehemből Egyiptomba pont útba esik Zamárdi :-)).
Az itt található Szamárkövön megpihentek, és azóta is látható rajta a gyermek Jézus lábnyoma és szamarának patanyoma.
Ez a szívemnek egyik legkedvesebb története. <3
5. Szent Pál és a Balaton
Ezúttal sem kifejezetten klasszikus római történet következik, bár Szent Pálról tudjuk, hogy római polgár volt.
De inkább apostolságáról nevezetes, és épp egy ilyen apostoli, térítő úton járt, amikor eltévedt a Bakonyban. Egy pogány társaságra bukkant, akik – amikor Pál téríteni próbálta őket – meg akarták ölni. Ám imájára simán kisétált a pogányok gyűrűjéből, és a lába nyomán fakadó források miatt a pogányok hiába vették üldözőbe, nem jártak sikerrel.
A lába nyomából fakadó források pedig szép lassan összeálltak egy hatalmas tóvá: így született a Balaton.
A történet bővebben itt olvasható.
A balatoni mesék a római korból után következzenek további legendák!
Ha tetszett a monda, olvass bele valamelyik könyvembe, a balatoni mondákat és legendákat összegyűjtő Csodák tavába, vagy az apróbbaknak szóló meseregényembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is! Vagy ajándéknak is adhatod Balaton-rajongó kicsiknek, nagyoknak!
