Azt gondoljátok, hogy csak ma vannak anomáliák, nehézkes ügyintézések a közigazgatásban? Akkor mit szóljanak Zala és Veszprém vármegye pandúrjai? Lássuk az almádi határcsárda történetét!

img_20200102_155721.jpg

Milyen volt a betyárvilág Magyarországon? Míg Rózsa Sándor az Alföldön, Vidróczki a Mátrában, addig Sobri Jóska a Bakonyban és környékén keserítette a gazdagok életét. Volt a betyárok között, ki a katonaság elől menekült, volt, ki egyszer megtévedt, és többet már nem mehetett vissza szülőfalujába, más reménytelen szerelem vagy törvénytelen származás miatt állt a betyárok közé. De egyben egyformák voltak: a betyárbecsület szent volt, és a szegény népeknek nem volt félnivalójuk. Bezzeg a gazdagoknak! Csak katonasággal, fegyverkísérettel mertek útra kelni. És nemcsak az úton kellett rettegniük! Kastélyaikat, uradalmaikat is megtámadták, kirabolták a betyárok, s ha valahol igazságtalanságról, szegények sanyargatásáról hallottak, rögtön ott termettek, és ők sanyargatták az urakat. Nem csoda, hogy oly sok történet és népdal örökítette meg a betyárok hőstetteit.

A pandúrok persze sokat üldözték a szegénylegényeket, ha hallottak egy rablásról, szaladtak oda, ám legtöbbször már csak a betyárok hűlt helyét találták ott. De volt egy hely, ahol sokat látták őket, sokszor találkoztak velük, mégsem tudták elkapni őket: ez pedig nem más, mint az almádi határcsárda.

Tudni kell, hogy a vármegyék ebben az időben saját közigazgatással bírtak. Amit olyannyira szigorúan vettek, hogy a pandúrok nem léphették át a vármegye határát.

Az almádi puszta pedig pont ezen a határon feküdt. A veszprémi káptalané volt, s az egyik kanonoknak az az ötlete támadt, hogy ide építsenek egy csárdát. De nem is akárhogyan! Pont a vármegye határára, s így három asztal Zala, három asztal pedig Veszprém vármegyére esett.

Történt egyszer, hogy a híres sümegi betyár, Hatlábú Jóska az embereivel ott iddogált az almádi csárdában. Egyszer csak kinéz az ablakon a csárdás, s mondja:

  • Jönnek a pandúrok!
  • Honnan?
  • Vörösberény felől
  • No, akkor azok Veszprém vármegyéből valók – mondta Hatlábú Jóska, s szép nyugodtan átültek a zalai asztalok egyikéhez.

Be is jöttek a pandúrok, élükön egy marcona őrmesterrel. Látják, hogy a zalai oldalon ülnek a betyárok. Az őrmester mérgében a földhöz csapta darutollas fövegét.

  • Ne morgolódjék, őrmester úr – mondta neki Hatlábú Jóska – igyék inkább az egészségünkre! Kifizetjük, betyárbecsületszavamra mondom!

S azzal odanyújtotta neki korsójukat.

  • Gyere inkább közelebb, ha olyan legény vagy, mint híred járja! – csóválta a fejét az őrmester, de tudta, hogy a betyár úgysem jön át a határvonalon, hát átnyúlt a korsóért, s jót húzott belőle.

Végül letelepedtek a pandúrok. Beszélgetett, évődött egymással pandúr és betyár, virtuskodtak is kicsinyt, de a betyárok nagyon vigyáztak, nehogy átlépjék a határvonalat. Végül aztán elköszöntek.

  • Adjon Isten kendteknek szép estét!

Azzal kivonultak a zalai ajtón. Az őrmester mérgesen rázta utánuk fokosát.

  • Elkaplak még egyszer!

Másnap az őrmester jelentette a főhadnagynak az esetet, aki üzenetet küldött az alispánnak. Az alispán azonnal futárt küldött a Zala vármegye alispánjához, aki rövidesen, két hét múlva meg is kapta. Nosza, rögvest parancsot küld a sümegi pandúrhadnagynak, aki haladéktalanul intézkedik is, kiküld egy csapatot, akik lóhalálában meg is érkeznek az almádi csárdába. Egy hónappal az eset után.

Pedig hol volt akkor már Hatlábú Jóska!

A Határ Csárda helyén ma a Határ Étterem áll, így ezen a helyen kisebb nagyobb megszakításokkal már a XVII. századtól működik vendéglátás.

A mese forrása: Eötvös Károly Balatoni utazások és Lengyel Dénes Vármegyei közigazgatás című legendája

Az almádi határcsárda története után ismerd meg a többi balatoni legendát!

Ismerd meg a többi Balatoni legendát, amit összegyűjtöttem (vagy írtam :-)), és gyere vissza jövő pénteken, mert péntek a Minavidin mesepéntek, és hozom a következőt!

Vagy olvass bele valamelyik könyvembe, a balatoni mondákat és legendákat összegyűjtő Csodák tavába, vagy az apróbbaknak szóló meseregényembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.  Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és megnézheted fotóimat is.