Középkori emlék, hatalmas zöldterület, palánk és fatornyok – ez a fonyódi palánkvár. Látogatását elsősorban kisgyerekes családoknak és hardcore törökkor-rajongóknak ajánlom.
A fonyódi palánkvár, vagy más néven Fácános vár, esetleg Alsóvár a török időkben épült, ekkor játszott jelentős szerepet és ekkor is pusztult el. Szóval nem mondható túl hosszú életűnek. Története mégis igencsak kalandos. De hogyan is kezdődött az egész?
A fonyódi palánkvár születése
Eredetileg itt egy kis falu állt templommal, amit Lengyel Boldizsár, majd a Lengyel-családba beházasodó Palonai Magyar Bálint erősített meg és vett körül kettős palánksorral valamivel 1544 után.
Valójában azonban nem ebben rejlett a vár igazi ereje, hanem (a hős várvédőkön kívül) az elhelyezkedésében. A Fonyódot körülvevő mocsár miatt a várat leginkább csak a víz felől és a bézsenyi földnyelven lehetett megközelíteni (lásd Fekete István Koppányi aga testamentuma című regényét) , így ezeket kellett csak védeni.
Az ostromok
A megerősítés után nem kellett sokáig várni, 1548-ban meg is érkezett az első lófarkas zászlójú csapat: a simontornyai szandzsák csapatai támadtak a fonyódi várra, ámde Magyar Bálint fonyódi és szigligeti emberei visszaverték a támadást. A várban meg is találjuk a hős várvédők emlékművét, ahol nemcsak a várkapitány, de még a közlegények nevét is elolvashatjuk.
1555-ben két ízben is rátámadtak a várra a törökök, de mindkét esetben sikerült visszaverni őket, igaz, a védők szénáját felgyújtották, és 96 szekér gabonát zsákmányoltak. Persze Magyar Bálintot sem kellett félteni. Ő is portyázott eleget, egyik portyájáról ezt írta: “Kimentünk vala utánok, hogy innen eltágulának. Kilenc fejet vettünk, és három elevent fogtunk. Fő embereik elhullottak, egy jeles vajdájuk is, kinél jobb vajdájok nem volt. Itt vagyon a feje…”
Palonai Magyar Bálint sajnos nem csak a törökök, de más magyar urak haragját is felkeltette zavaros birtokügyeivel, hatalmaskodásaival. Olyannyira, hogy végül már kegyvesztett lett a királyi udvarban.
Pedig a hős várvédő nem csak Fonyódon harcolt, hanem például Erdélyben, Szigetváron is (Zrínyi Miklós sem nagyon szívelte őt), illetve mindenfelé, ahova rendelték.
Ilyenkor pedig különösen szerettek a törökök támadni, 1557-59 között több ízben is. Végül aztán mégis csak Palonai Magyar Bálint halála után, 1575-ben tudták bevenni a várat. De mivel nem volt a várra szükségük, lerombolták, nehogy a magyarok visszafoglalják. Innentől Fonyód Csipkerózsika álmát aludta a XVIII. századi újranépesüléséig.
A fonyódi palánkvár napjainkban
Ma a vár leginkább egy nagyszerű játszótérnek tekinthető. Hatalmas zöldterület, a belső várárok és a fölötte átívelő híd pompás hely fogócskára.
Ráadásul még mászóka is várja a gyerekeket.
Miközben a gyerekek elfoglalják magukat, alaposabban is szemügyre vehetjük a romokat. A belső várárok által körülvett területen még felfedezhetjük az egykori templom maradványait. Szimbolikus templomtorony emlékeztet az egykori épületre.
A kőben szegény vidéken az újratelepüléskor sajnos elhordták a köveket, ezért nem sok maradt a várból az 1957-59 között végzett ásatásokra. Mi is jobb híján csak a XX. században épült fatornyokban és palánkfalban tudunk gyönyörködni.
Búcsúzóul még megcsodáljuk a palánkfalon található Palonai Magyar Bálint-szobrot, amit 2008-ban készítettek a Forgács alkotó tábor művészei.
Források
Várlexikon, Fonyód város honlapja,
Mit fedezhetsz még fel a fonyódi palánkvár környékén?
- Fonyód – az örök szerelem városa
- 5+1 varázslatos kilátó Fonyódon
- A Kripta Villa
- Bélatelepi strand (Fonyód)
- Árpád-part (Fonyódliget)
- A fonyódi kőpadok
- A Panoráma sétány télen
- A fonyódi piac
Ha pedig tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted fotóimat is fotóimat is.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.
