Bizonyára hallottatok már a balatoni kecskekörömről, ami valójában egy Congeria ungula caprae nevű, őskori kagyló maradványa. A nép persze nem sokat tudott a Pannon tengerről, sem a pleisztocén-korról, sem a hullámok hatásáról, kellett tehát valami indok a furcsa alakú képződményekre. Nosza, megindult hát a legendagyártás! Számos mese született a kecskekörmökről, a legismertebb talán a gonosz királyleány, Tihany története, de II. András királyunkról is született legenda. Íme!
A képen most élő balatoni kagylókat látunk.
Történt egyszer réges-régen, II. András királyunk idejében, hogy kiürült a kincstár. Hiába nézett ládái legmélyére a király, hiába keresett a kincstárnok a titkos rejtekhelyeken, bizony minden kongott az ürességtől. Kimerítette az országot a kalandos kedvű királyunk nyughatatlansága, ami még keresztes hadjáratra is elvitte őt. Tépelődött hát a király, mi tévő legyen.
Egyszer aztán hozzák neki a hírt, hogy él Zala megyében egy gazdag pásztor, akinek annyi a nyája, hogy számolni sem tudja, ládáiban tengernyi aranypénz, birtokán számtalan helyen elásott kincs rejtőzik.
Megörült a király, befogatott hatlovas hintójába, s útnak indult Zalába. Meg is találta a pásztort, s e szavakkal fordult hozzá:
– Hű szolgám, derék alattvalóm, segíts meg nagy bajomban! Üresen állnak az ország kincsesládái, elfogyott minden pénzünk. De azt mondják, te ki tudnál segíteni, hiszen halomban állnak a kincseid.
Sóhajtott egy keserveset a pásztor, s azt találta mondani:
– Hej, uram királyom, életem halálom, nincs nekem egy árva lyukas garasom sem, csak ez az egyetlen kecskenyájam!
Megharagudott erre a király, s szörnyű haragjában ezt kiáltotta:
– Nincs neked, csak egy kecskenyájad? Ha ez igaz, élj békében, de ha hazudtál, a föld nyeljen el minden jószágoddal és kincseddel együtt!
Hát halljatok csodát! Abban a pillanatban megnyílt a föld, s hatalmas hullámok törtek fel a mélyből. Elárasztották a pásztor minden birtokát, belefulladt ő maga és a kecskenyáj is.
Így keletkezett a Balaton, és az elnyelt kecskenyájról még ma is tanúskodnak a partra vetett körömdarabkák.
Forrás: Lengyel Dénes: Régi magyar mondák
Ismerd meg a többi Balatoni legendát, amit összegyűjtöttem (vagy írtam :-)), és gyere vissza jövő vasárnap, mert vasárnap a Minavidin mesevasárnap, és hozom a következőt!
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
