Rezi vára mindössze tízpercnyi autóútra található Keszthelytől, és mind a romantikus történelmi hangulatért, mind a gyönyörű erdei környezetért, mind pedig a káprázatos kilátásért érdemes felkeresni. Mi is így tettünk, íme a beszámolónk.
A Rezi vár megközelítése
Valójában ezt a kirándulást egyáltalán nem terveztük: hirtelen felindulásból látogattuk meg Rezi várát. Úgy történt, hogy elnéztük a keszthelyi Festetics kastély nyitva tartását, amit egy esős nyári napon esőprogramnak találtunk ki, és gondoltuk, nézzünk szét a környéken addig, amíg ki nem nyit. Így aztán autóba ültünk, és amikor egyszercsak ki volt írva, hogy Rezi jobbra, felkiáltottam: ott van egy vár, ahol élt egykoron egy Klára nevű várkisasszony! Tekintve, hogy engem is Klárának hívnak, a gyerekek teljesen belelkesültek, ami hamar ráragadt apjukra is, így egy éles jobb kanyarral elindultunk Rezi felé.
Ott egyébként szuperül ki van táblázva a vár, el sem lehet téveszteni. Az autóút utolsó öt kilométere azonban földút, esős időben csak akkor vágjunk neki, ha összkerék meghajtású az autónk. A parkolónak kinevezett tisztáson leraktuk az autót, és a rendületlenül zuhogó eső ellenére gyalog indultunk tovább. Az erdei ösvény elég meredek, és bevallom, nekünk jóval többnek tűnt, mint a kiírás szerinti 300 méter. Viszont annál vadregényesebb.
Végül aztán mégis csak megérkeztünk célunkhoz, ami egy nagy tisztással indult. A párától, hatalmas fáktól, esőtől teljesen olyan érzésünk volt, mintha egy mesébe csöppentünk volna, szinte vártuk, hogy megszólaljanak a fák. Vagy entek. Ez a tisztás korábban huszárvárként vagyis elővárként funkcionált, most pedig pihenőként: gyönyörűen ki van építve, a faóriások között asztalok, fedett pihenők, tűzrakóhely, szemetes, minden megtalálható, ami egy kellemes piknikhez szükséges.
Rezi vára
Ha aztán továbbhaladunk, egyszercsak megpillantjuk a várat. Elsőnek egy fedett részhez értünk, ahol rögtön utána is tudtunk olvasni (merthogy így legalább nem ázik a telefon, míg Google barátunkat faggatjuk a vár történetéről). A XIII. században épült a vár, voltak urai a Lackfiak, Pethők, a királyi kamara, harcolt itt Kinizsi is a Fekete sereggel, végvárként is funkcionált, de nagy harci jelentősége sosem volt. És bár a törökök sosem vették be, mégis inkább lerombolták a magyarok, mert a Pethő családnak egyszerűen nem volt pénze a fenntartására, így már romvárként került a Festetics család tulajdonába.
1945 után természetesen ezt is államosították, 56-ban egyetemisták gyülekeztek itt, majd 2000-ben történt újabb jelentős fordulat a vár életében, amikor elkezdődött a régészeti feltárás és restaurálás. Ennek jegyében kapott például a valaha két toronnyal őrzött bejáró fedelet.
Bevallom, annyira nem vagyok nagy történelem-rajongó, hogy különösebben érdekeljen az épületszárnyak, tornyok, várárkok építésének és hozzáépítésének hiteles története, ezért ezt ne is várjátok tőlem. 🙂 Ehhez ezt a blogot ajánlom. Én inkább szeretem magamba szívni a vár hangulatát, felidézni milyen lehetett itt várkisasszonynak lenni, s epedve nézni a lovagokat a lent kanyargó úton, vagy végvári vitézként lesni a törököt.
A panoráma
Itt hímezhette kelengyéjét a várkisasszony, miközben belátta a fél Balaton-felvidéket. Ahogy mi is most. A zalaszántói sztúpától a Szent-György hegyig. Már amikor épp olyan konstellációban voltak a felhők, hogy bármit is látni lehetett. Az eligazító táblák viszont sokat segítenek a közelben és távolban látható települések beazonosításában. Valószínűleg napfényes időben elég messzire el lehet látni, ugyanis a táblákon szerepel például Eger és Isztambul. Vagy csak optimisták voltak a táblakészítők. És a török idők rajongói. 🙂
Ahogy bolyongunk Rezi vára falai között, lakótoronytól (vagy legalábbis a helyétől) a bejáratig, a hosszan elnyúló keleti falban még mindig látjuk a gerendáknak a lyukakat, melyek egykoron a gyilokjárókat tartották.
Legenda a várról
Ahogy említettem, azért mentünk a várhoz, mert élt ott egy Klára nevű várkisasszony, gondolom, most erre a legendára vártok. Hát várhattok! Az emlékezetem ugyanis alaposan megtréfált. 🙂 Pethő Klára ugyanis a szomszédos Tátika várában élt, és Csobánc ura, Rezi Sándor szeretett bele. Hát ilyen az emberi emlékezet! Inkább egy másikat mesélek el. Ez pedig arról szól, hogy miért fogyott el a Pethők pénze.
Mit érdemes még megnézni a környéken?
- Fenékpuszta (Keszthely)
- A keszthelyi Festetics kastély
- Kis Balaton: Fekete István Emlékhely a Diás-szigeten
- Szent Mihály kápolna Vonyarcvashegyen
- A zalaszántói Béke Sztúpa
- Bazaltuca és Vadlánlik a Keszthelyi hegységben
- A Szent György-hegyi tanösvény
- A Fekete kastély Balatonedericsben
- Csodabogyós barlang Balatonedericsben
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted fotóimat is.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
