Ismeritek a mondást? Fénylik, mint a Salamon töke. Íme a titokzatos Salamon és az ő tökének igaz legendája.
Amikor gyerek voltam, gyakran használta édesapám ezt a mondást, amikor például lemostuk az autónkat. Elégedetten nézett a csillogó-villogó Ladára, és azt mondta, fénylik, mint a Salamon… Nos, hát ő nem tököt mondott. Azt mondta, fénylik, mint a Salamon füle. Sosem kérdeztem, miért fénylik Salamon füle, de amikor megismertem a valódi mondást, és még a Bibliában is elolvastam Salamon történetét, akinek hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt, rájöttem, miért ferdítette el.
A történetnek azonban ezzel még nincs vége, hiszen akár egy Agatha Christe regényben, itt is csavaros fordulatot vett az események menete. Ugyanis megtudtam, hogy nem a bibliai, hanem Árpád-házi Salamon királyunknak világít a töke. És ez még mindig nem minden! Árpád-házi Salamon királyunknak ugyanis nem AZ a töke világított, hanem a faragott töklámpása. Bumm! Pedig röpke közvéleménykutatásom alapján mindenki a másik tökre gondolt. Na, de nézzük akkor az igazságot!
Történt egyszer , hogy összekaptak a rokonok. Ebben nincs semmi rendkívüli, ez sokszor előfordul családoknál. Királyi családoknál meg pláne. Mert ugye jelen esetben nem a nagyi háza volt a tét, hanem a trón. Szent László meg fogta, és jól bezárta Salamont Visegrádon egy toronyba. A Salamon-toronyba persze (mármint a legendák szerint, a valóságban a torony később épült). Innen többféleképpen alakul a sztori, egyesek szerint be is lett falazva, mások szerint csak szigorú őrizet alatt tartották. A lényeg, hogy az őrök töklámpásokat használtak, ami aztán a dunai hajósoknak is jó tájékozódási pont lett. Merthogy fénylett ám az éjszakában a Salamon töke.
Az is megér egy sztorit, hogy Salamon aztán hogy szabadult innen ki. A legenda szerint amikor I. László ki akarta nyittatni a szentté avatáshoz államalapító István királyunk sírját, mindaddig nem sikerült neki, amíg egy látomás alapján szabadon nem engedte Salamont. Salamon elszaladt, a sír kinyílt. Nocsak, nocsak. Árpád-házi királyaink rendkívül szórakoztató legendákat hagytak maguk után, kiváltképp Szent László, ezért mindenképpen érdemes felkeresni például a somogyvári Nemzeti Emlékhelyet, ahol ezeket remekül bemutatják.
De vissza a tökfaragáshoz: amikor legközelebb halloween környékén tököket faragunk, jusson eszünkbe, hogy ez egy réges-régi magyar szokás, és ne az angolszász hagyományokat kövessük, hanem a magyarokat! Faragjunk olyat, mint például a borítóképen látható népmesés tökkompozíció, amit tavaly fotóztunk a szőlöskislaki (Balatonboglár) Tökfesztiválon.
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.