Andocs, ez a kicsiny somogyi falucska több csodás eseménnyel is büszkélkedhet. Az első a török időkben történt. Ismerjétek meg a Mária-kápolna csodálatos történetét a MinaVidi mesevasárnapján!
A kis Jani, amikor észrevette a nyugat felől tornyosuló hatalmas felhőket, gyorsabban szedte a lábait. Arra gondolt, mivel Kalocsára már nem ér be, az útszéli kis kápolnába húzódik be a vihar elől. Nagyon félt a dörgéstől és villámlástól, de tudta, ott biztonságban lesz: a Szűzanya meg fogja őt védeni.
De ahogy közeledett, látta, hogy egy török is pont erre készül. Jani pedig elszörnyedve látta, hogy nemcsak hogy oda akar behúzódni a vihar elől, de még lovát is viszi magával. Húzta-vonta a szerencsétlen gebét, az meg mintha tudta volna, hogy e megszentelt épületben nincs helye, tiltakozott keservesen. A török szidta a lovat, ütötte-vágta, végül csak bevonszolta a kápolnába.
Jani nem tehetett egyebet, egy szalmabálába bújt be, és remegve várta az égzengést. Nem is telt sok időbe, megérkezett. De ilyen cudar vihart nem látott még soha! Az ég elfeketedett, s hiába volt délidő, mintha hirtelen beesteledett volna. Aztán elkezdtek csapkodni a villámok, de olyan sűrűn és közelről, hogy Jani saját imáját sem hallotta.
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is vonult a vihar. S a fiú csakhamar előbújt rejtekéből. Szemével rögtön a kápolnát kereste, és megdöbbent. Az aprócska templomnak nyoma veszett!
***
Lassan nyugovóra tért Andocs. A kicsiny somogyi falucska elcsöndesedett, a gyertyák fénye kialudt, csak a békák kuruttyolása és a távolból egy nádifarkas vonítása hallatszódott.
Erzsike befonta a haját éjszakára, még elmormolta esti imáját és lefeküdt.
Az éj közepén azonban arra ébredt, hogy édesanyja ébresztgeti.
- Erzsi, Erzsi, kelj fel, csoda történt!
Erzsi az ablakhoz szaladt. Ahogy kitekintett, azt látta, hogy világosság árasztja el a környéket. Csodálkozva nézett édesanyjára, kinek arcát áhítat ragyogta be. De még édesapja kemény, cserzett bőrén is könnyek patakzottak alá. Ott térdeltek az ablak előtt, s figyelték, hogy megnyílik az ég, és angyalok ereszkednek le. Olyan gyönyörűségesen énekeltek, hogy Erzsi szívét, lelkét átjárta a boldogság, és maga is csatlakozott a zsoltárhoz.
Egyszer csak azt látta, hogy az angyalok között az Ég Királynője, Mária is leereszkedik kezében egy aprócska templommal, s azt mondja:
- Tudjátok meg, hogy ez a kápolna a messzi Kalocsán volt eddig. De egy hitetlen török meggyalázta, s ezt nem tűrhetem el! Idehoztam hát nektek, vigyázzatok rá!
Reggel, amikor Erzsi felébredt, teljesen össze volt zavarodva. Nem tudta, álmodott-e, vagy a valóságot látta. De csakhamar megbizonyosodott az igazságról, mert nagy kiabálást hallott.
- A Szűzanya hagyta itt nekünk!
- Csoda történt!
Kiszaladt hát a ház elé, és látta, hogy egy kápolna áll a falu közepén. Egy aprócska kápolna, amit éjszaka Mária kezében látott!
Teltek-múltak a hetek, hónapok, mire a csoda bejárta az egész országot. Eljutott a hír Kalocsára is, hol az emberek kétségbeesetten keresték kicsiny Mária-kápolnájukat.
Andocs temploma azóta búcsújáró hely. A csodálatos módon idekerült Mária-szobrot rengetegen keresik fel, és több gyógyulást is ehhez kötnek. A hálás emberek pedig gyönyörű ruhakölteményekkel ajándékozzák meg a plébániát. Már több mint háromszáz ruhát csodálhatunk meg a múzeumban, régieket, újakat, de a legszebbeket kétségkívül a nagy becsben tartott kalocsai zarándokok hozták.
Andocs után további balatoni mesék
Andocs csodája után ismerd meg a többi Balatoni legendát, amit összegyűjtöttem (vagy írtam :-)), és gyere vissza jövő vasárnap, mert vasárnap a Minavidin mesevasárnap, és hozom a következőt! 
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.
Ha pedig tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.