A Keszthelyi-hegységben egykor vad leányok éltek, derekukon egy kendő, keblüket csak arany hajuk fedte. Gyönyörű énekükkel elcsábították a halaszlegényeket. De jaj, volt azoknak, akiket elcsábítottak! Édesanyjuk hiába várta őket. E rejtélyes balatoni szirének nyomában jártunk! Kirándulásunk célpontja a Bazalt-utca és a Vadlánlik.
Célpontjainkat a Buruczki Ferenc tanösvényen ismerhetjük meg, mely nevét a környék egyik kiemelkedő személyiségéről, a biciklibalesetben fiatalon elhunyt természetvédő meteorológusról kapta.
A tanösvény
A tanösvényt Vindornyaszőlős és Nagygörbő felől is meg lehet közelíteni. Mi ez utóbbit választottuk. A Googlemaps iránymutatásait követtük, és amikor egy sorompó állta utunkat, leraktuk az autót. Bár korábbi leírások arra panaszkodtak, hogy nagyon ritkásak a jelzések, azóta egy jótét lélek végigment festékszóróval, és nem túl profi módon (mindenhol lefolyt a festék), de annál lelkesebben végigfestette az utat. Sőt még fatáblákat is helyezett fel. Ezúton is köszönet neki!
Szóval az utat gyerekjáték volt követni. Vagyis lett volna, ha nem lettek volna minduntalan izgalmasabbnál izgalmasabb sziklák, amit persze muszáj volt a gyerekeknek megmászni.
Bazalt-utca
A Bazalt-utca mindössze kétszáz méter, mégis elakad az ember szava, ha odaér. A hatalmas bazaltoszlopok egykori vulkáni tevékenységről tanúskodnak, mi mégis inkább óriásokra, sárkányokra, ősi idők titokzatos népeire gyanakodtunk. Csak ők hozhatták létre ezt a monumentális kőfalat! Mesevilág ez a lombkoronák által szűrt zöld fényben.
Miután kigyönyörködtük magunkat, a jelzést tovább követve felkaptattunk a tetejükre, hogy felülről is megcsodálhassuk.
Azért csak óvatosan a kinézegetéssel, nagyot lehet puffanni.
A Vadlánlik
Na, de most már járjunk kicsit a balatoni szirének után! Hol is találjuk őket? Ezek a vadleányok itt rejtőztek a sziklák között (a környéken több Vadlánlikat is találunk), bogyókon, gombán, madártojáson éltek. De időnként lehetett őket látni a Pad-kő szikláin, ott sütkéreztek a napon. Énekükkel aztán elcsábították a helyi halászlegényeket a györöki Szerelem-dombra. Hogy ezután mi történt, rejtély…
A hely titokzatossága miatt más mondák is kapcsolódnak a környékhez. Ilyen a szerencsétlen sorsú leányé is, ki szerelmi bánat miatt rejtőzött ide. Történetét a tanösvény egyik táblája mutatja be.
A Vadlánlikat egyébként nem könnyű megtalálni, valójában nem is vagyunk teljesen biztosak abban, hogy ez tényleg az-e. 🙂 Eldugott mivolta azonban fontos szerephez juttatta, itt rejtőztek el a német megszállás ideje alatt a helyiek, majd a Rákosi-rendszerben, a beszolgáltatások idején a parasztok terményeiket rejtették el itt.
Hangulatos piknikezőhely várja az addigra általában farkaséhes gyerekeket (nálatok is három lépés után éhen akarnak halni?)
Ha továbbhaladunk, hamarosan elérjük a Lívia forrást. Kedves idézet mutatja be a forrást: “Te nemcsak olyan forrás vagy, amelyik engedi magát megtalálni. Te az a forrás vagy, amelyik maga indul el megkeresni a szomjazókat.”
Égigérő fák veszik körül a forrást. Erről a tanösvény következő táblája tanúskodik.
A séta visszafelé sem unalmas, ha nyitott szemmel járunk: emléktáblákat, tündérmosdót, sziklába vésett pókot, páfrányok alatt rejtőző csigákat találunk.
Nem véletlenül érdemelte ki a Zala megye csodája címet.
Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és megnézheted fotóimat is.
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!
