A Köveskál közelében található Fekete-hegy páratlan kilátást nyújt a Káli-medencére. A gyönyörű tájat szemlélve nem is gondolná az ember, hogy a török időkben milyen hátborzongató dolgok történtek itt…
Fotó: Dr. Szentes Szilárd –Túrafalók
Sírtak az asszonyok, fogukat csikorgatták a férfiak, mikor a török bevette magát Köveskálra. Pedig nem is a faluban telepedtek le, hanem a közeli hegyen állította fel sátrát a török nagyúr, s körülötte a serege. Onnan jól be lehetett látni az egész kies Káli medencét.
Kilépett reggelenként a török a sátra elé, körülnézett a vidéken, s kiadta embereinek, merre menjenek marhát és asszonyt szerezni. Mert nagy volt az étvágya a töröknek húsra is és fehérnépre is. Rejtegették is feleségeiket és leányaikat a környékbeliek, de bizony hiába, a beste török mintha átlátott volna falaikon, mindig tudta, hol rejtőznek az asszonyok.
- Fekete a lelke annak – mondogatták a helybéliek. – Bizonyára az ördöggel praktikál!
Rá is ragadt a név, hogy fekete török, s a hegyre, ahol tábort vert, hogy Fekete-hegy.
Tele is lett hamarosan a török sátra gyönyörű asszonyokkal és leányokkal, s csordája is egyre több marhát számlált. Volt neki egy magyar csordása, kit csak Rosseb Jánosnak hívtak, mert rút betegség támadta meg, s sebek borították testét. Egyre kérlelték a falubeliek, mondaná el, hogy leli meg a török az elbújtatott asszonyokat. Látta-e, amint sátrában megidézi az ördögöt, vagy tán titkos talizmánja segítségével lát át a házak falán. De Rosseb János csak hallgatott, és somolygott a bajsza alatt. Pedig tudta ő bizony, hogy nincs ebben semmi ördöngösség, csak egy kis lelemény. A török ugyanis megnyúzatott egy pásztorkutyát, s annak bőrébe bújva leste ki a falusiak titkait. Rosseb János terelte a csordát, a végén pedig a török ugrált fehér komondorszőrben, még ugatott is, ha úgy hozta kedve. Közben pedig kileste, hogy hol talál szép asszonyt, leányt, s másnap már küldetett is érte.
De bizony a Fekete-hegynél akadt egy még rettenetesebb hely Köveskál határában, az pedig a Vaskapu árok. Amikor ugyanis a fekete török ráunt egy-egy asszonyra, ahelyett, hogy visszaküldte volna saját házába, felvitte a Vaskapuhoz, s onnan a mélybe taszította a szerencsétleneket. Ez már bizony Rosseb Jánosnak is sok volt, de hát mi tehetett? Csak hallgatta az asszonyok sikolyát, s elborzadt, amikor egy-egy őt is elátkozta:
- Meglássa, János, magát is megveri az Isten egyszer ezért!
Történt egy napon, hogy a falusiak megharagudtak a sok szörnyűségért, s mivel János a török embere volt, jól megkergették kutyájával együtt. János hirtelen azt sem tudta, hova meneküljön, hát saját házába ment, mit korábban mindig messzire került, mert ott rejtegette feleségét. Takaros volt János asszonya, hát meg is akadt rajta a török szeme, s másnap már vitette is a sátrába. S így szólt Jánoshoz:
- Kedves emberem voltál János, sosem árultad el titkomat, lásd ezért meg is fizetek. Gyere vélem a sziklára, hadd lökjelek le onnan, ne kelljen látnod, ahogy hitvesededet ölelem.
Hiába volt János hatalmas termetű ember, csak követte a törököt, mert tudta, ha nem teljesíti parancsát, elevenen megnyúzatja. Hanem amikor fent volt a hegyen, azt mondta:
- Jól van, uram, a rosseb egye meg, mindig hűen szolgáltalak. De csak téged, nem mást – intett a török katonák felé – taszíts le hát magad!
Tetszett ez a beszéd a fekete töröknek. S nekifutott, hogy letaszítsa. De az utolsó pillanatban János levetette magát a mélybe, a lendülettől pedig a török is utánazuhant.
Uruk halála után a törökök mind elmentek. Így szabadította meg Rosseb János a töröktől Köveskált.
Fotó: Dr. Szentes Szilárd –Túrafalók
Forrás: Lukács László: Történeti mondák a Káli-medencéből, Ethnographia, 1998.
További balatoni mesék
Ismerd meg a többi Balatoni legendát, amit összegyűjtöttem (vagy írtam :-)), és gyere vissza jövő vasárnap, mert vasárnap a Minavidin mesevasárnap, és hozom a következőt! 
Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése.
Ha pedig tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhoz, együtt töltött időhöz, meséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.