A Hévízi-tó gyógyító vize számtalan csodálatos gyógyuláshoz vezetett már a régi időkben is. Erről tanúskodnak a hévízi legendák. Ezekből hoztam el most hármat: ismerjétek meg Nagy Theodosius császár és keresztény dajkájának, Dubiusnak és Dubiának és a tátikai várkisasszony, Pethő Klárának a történetét!

Hévízi-tó
Hévízi-tó

Flavius forrása

Flavius Theodosius I. Valentinianus császár nagy hadvezére volt. Bölcs stratéga, kemény katona, légiói rajongtak érte, a világ végére is követték volna. De bánatára gyermeke, a kis Flavius, ki nevét és éles eszét is örökölte tőle, sosem lehet katona, hiszen gyermekbénulásban szenvedett.

Egy napi csodálatos hírrel tért haza a hadvezér: a messze Pannóniában van egy mocsár, ami sok betegnek megváltoztatta már életét. A család útra is kelt, de hiába áztatták az iszapban a gyermek vézna kis testét, hiába áldozott minden nap apja Apolló oltárán, hiába könyörgött anyja a többi istenhez, nem történt változás.

A gyermek dajkája azonban nem hitt a római istenekben. Ő már tudta, hogy egy igaz Isten van csak, ki egyetlen fiát küldte el, hogy megváltsa a világot. Összeszedve minden bátorságát, megvallotta ezt gazdáinak. A dajka legnagyobb meglepetésére Flavius egyáltalán nem bánta ezt. Ő is hallott már ezt-azt az új galileai istenről, és szeretett kisfiáért bármit megtett volna. Így aztán együtt imádkoztak Krisztus Urunk édesanyjához.

S láss csodát! Másnap a mocsár közepén melegvízű forrás fakadt. A forrás lassan tóvá duzzadt, s onnantól a kis Flavius ebben a tóban fürdött. És ekkor megtörtént a várva várt csoda! A kisfiú napról napra jobban mozgatta a lábát, háta kiegyenesedett.

A kis Flavius teljesen felgyógyult, s csakhamar atyja nyomdokaiba lépett. Huszonkét évesen már Britanniában, majd a Rajnánál harcolt apja mellett. Huszonhét évesen pedig önálló parancsnokként állította meg Pannoniában a Dunán átlépő ellenséget.

379-ben Flavius Theodosius Augustus néven a Római Birodalom császárává koronázták, egy évvel később államvallássá tette a kereszténységet. Nagy Theodosiusként is ismeri a történetírás.

A mondát itt találod meg részletesebben.

Flavius és dajkája
Flaviust és dajkáját látjátok az Egregyi Múzeum (Hévíz) előtti szoborcsoporton

Dubius és Dubia

A hévízi legendák sorában a következő szintén a római korba visz el minket: ez pedig az öreg írnok és házsártos feleségének története. Szegény Dubius életét tönkretette felesége elviselhetetlen természete. Pedig valaha szépséges, bűbájos leány volt a most házisárkány Dubia….

Vajon van-e megoldás ilyen esetekre? Nem akarok sokat spoilerezni, inkább kattintsatok az öreg házaspár történetére itt!

A tátikai várkisasszony

Rezi Sándor, Csobánc várkapitánya sokat sétált Tátika várának környékén. Amióta egyszer meglátta régi ellenségének a vén Pethőnek szépséges leányát a vér tornyában, nem tudta őt kiverni a fejéből. De tudta, hogy a vén Pethő bezárva tartja a lányt, senki a közelébe sem mehet öreg dajkáján kívül.

Végül egy szeles áprilisi vasárnapon felvágtatott a várba a vén Pethőhöz, aki meglepődve fogadta. Hát még hogy meglepődött, amikor leánya kezét kérte!

– Jól van, fiam, hát nézzük, férfi vagy-e! – s leültette asztalához, itallal kínálta.

Késő estig ittak, mulattak, beszélgettek, próbálták felidézni az ősi ellenségeskedés okát. Végül Pethő kardot rántott.

– Vívjunk meg, s ha legyőzöl, tiéd a leányom keze!

Nem tartott sokáig a kardvívás. Csobánc várkapitánya fiatal volt, erős, meg sem kottyant neki a nehéz somlói bor. Pethő Gábor viszont alig állt a lábán. El is esett. Sándor az asztalhoz támogatta.

Az öregember zokogva borult az asztalra.

– Ilyen fiam kellett volna, hogy legyen!

– A fia leszek, csak adja hozzám Klárát! – mondta Sándor hevesen.

– Nem adom, fiam! Nem akarom tönkretenni az életedet. Keresd máshol a boldogságodat!

Miért nem akarja leányát a vén Pethő hozzáadni a délceg ifjúhoz? És hogy alakult a szerelmes várkapitány sorsa? Kattints ide, hogy megismerd a teljes történetet!

Kiralylany

A hévízi legendák után ismerd meg a többi balatoni mesét!

Ismerd meg a többi Balatoni legendát, amit összegyűjtöttem (vagy írtam :-)), és gyere vissza jövő vasárnap, mert vasárnap a Minavidin mesevasárnap, és hozom a következőt!

Vagy olvass bele mesekönyvembe, amiben két balatoni tündérke egy régi legenda nyomába ered, hogy kiderítsék, hova tűntek az óriások, akiknek köszönhető a Balaton születése. Itt meg is tudod rendelni, hogy legyen saját példányod is!

könyv mockup