Tavaly olyan élmény volt a gyerekeknek a balatonföldvári rejtélyes töktúra, hogy úgy döntöttünk, idén is belevágunk. És idén sem csalódtunk!

kalozterkep.jpg

A gyors regisztráció után – a fiam javaslatára Éjféli denevérek nevet elnyerő – bátor kis csapatunk elindult a töktúrára. Ami igazából most nem is töktúra volt, hanem kalózkaland! Vagyis a háttértörténet, ami tavaly a Jack ’O Lantern nevű részeges kovácsra, a töklámpás névadójára épült, ezúttal a Déltengerekre vitt minket.

Idén is megkaptuk útlevelünket, és a térkép által mutatott útvonalat (valamint az előttünk haladó kalóznövendékeket) követve meg is találtuk a sötét éjszakában az első állomást. Itt rögtön ismerősbe botlottunk. Nagy-nagy szerencsénkre – hiszen hiába a tavalyi tapasztalatok – bizony idén is elfelejtettünk tollat hozni. Így aztán némi fejtörés után, melyben egyszerre több csapat is részt vett, rájöttünk az első rejtvény megoldására, és beírtuk a kölcsöntollal, hogy a halálfejes üvegbe zárt zöld zselétrutyi leginkább a lidércfényre emlékeztet bennünket.

A történet tovább folytatódott, aminek során főhősünk jelleme is tovább fejlődött, és a Lusta Jack nevű hajósinasból lassan Jack Kapitány, majd Véreskezű Jack lett! Hullottak ám a tengerészek, amerre járt! Útközben sajnálatos módon elkapta hajónkat Kraken, a félelmetes tengeri szörny, mert hogy a zöld trutyi valójában krakentojás volt, de mi szerencsénkre kijutottunk a szárazföldre. Egy halászfaluba keveredtünk, amit a Kvassay sétányon álló Halászfiú szobra szimbolizált. Ezután egy valódi kalózhajón folytatódott a kaland (egy gyerekjátszótérnek köszönhetően), majd a sötét Bajor Gizi sétányon haladtunk tovább. Itt aztán az ötletes dekorációk bizony a frászt hozták kislánykámra. A fiamnak vicces sírfeliratok (Itt nyugszik Mász Kálmán, aki többet nem mászkál mán), a sövényre akasztott műanyag kar és társai olyan felháborodást váltottak ki cserfes hétévésemből, hogy hangosan méltatlankodott a jelenlevők nagy derültségére: „Hát nem gondolnak ezek a gyerekekre, amikor ezeket kitalálják?”

A következő varázslat aztán Jack Kapitány utolsó rejtvénye volt. Gondoljatok egy számra 1-10 között! – olvashattuk a Kultkikötő falára akasztott feliratokon. A számjegyeket add össze! A kapott számot a kód alapján váltsd betűre! A kapott betűvel mondj egy közlekedési eszközt! Annak második betűjével egy csillogó fémet! Annak második betűjével egy tengerészitalt. És lám-lám, bár nem ugyanarra a számra gondoltak, mégis mindkettőnek kijött a rum! Elképesztő! – néztek egymásra csillogó szemmel a gyerekek.

kalozerem.jpg

Visszatérve a Tourinformhoz aztán megkaptuk jogos jussunkat, az aranyérmet (a felnőtt versenyzőknek műanyagból, a gyerekeknek csokiból)! És kezdődött a buli: zene, fények, füst, Jack Sparrow az épületre vetítve, forralt bor és mindenféle finomságok (persze ez utóbbiak a fizetős büfében).

Ami a legérdekesebb volt, hogy a túrán közel sem csak kisgyerekes családok voltak. Kamaszcsoportok, felnőtt baráti társaságok éppolyan lelkesedéssel fejtették a rejtvényt, és járták az esti Földvárt, mint a gyerekek. Úgyhogy lehet, hogy kislánykámnak mégiscsak igaza volt, és tényleg nem (csak) a gyerekekre gondoltak a szervezők, amikor kitalálták a programot.

Mindenesetre gratulálunk hozzá! Jövőre is itt leszünk!

Mit érdemes még a környéken felfedezni? 

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, vagy maradj itt a blogon, ahol további ötleteket találsz balatoni kirándulásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez.