A Driádvár titka – mesevasárnapra
Ez is egy, a régi meséim közül. Fogadjátok szeretettel. 🙂 (A kép a kertünkben készült, a saját tündérvárunk :-))
Ez is egy, a régi meséim közül. Fogadjátok szeretettel. 🙂 (A kép a kertünkben készült, a saját tündérvárunk :-))
Ma a mesevasárnap anyák napjára esik. Én pedig azoknak az édesanyáknak hoztam egy mesét, akik az élet legnagyobb fájdalmát álták át, és már nem kapnak virágot, vagy kevesebbet kapnak…
Tihany meséjét bizonyára ismeritek. De az én gyerekeimnek egy időben kétnaponta meg kellett ismételni. Ismételjük most együtt! 😉 Réges-régen élt a Balaton partján egy szépséges királylány, akit Tihanynak hívtak. Minden áldott nap lehajtotta aranyszőrű kecskenyáját a partra, és énekelt. Olyan gyönyörű hangja volt, hogy amikor énekelt, megszelídülten álltak meg a vad óriások, abbahagyták munkájukat a…
Anyukámnak, Napsugárnak – Anya, hallod, ezt a hangot? – szólt a kis riadt, cérnavékony hangocska, amikor kinyílt az ajtó, s a gyertya fénye az ágyra hullott. Az édesanya leült az ágy szélére, a kis éjjeliszekrényre állította a gyertyatartót, és gyengéden megsimogatta a kisfiú fejét, aki alig látszott ki a paplan alól.
Életem első meséjét hoztam el most nektek, amit még egyetemista koromban írtam. Ha jól emlékszem, egy statisztika szigorlat előtti időszakban készült. Nézzétek el ezért borús hangulatát. 🙂 A kép a budai Tündérsziklánál készült. Köszönet érte Nagypapának. 🙂